A múlt héten fogadta el a parlament a három elemből álló devizahiteles mentőcsomag első intézkedési körét, melyben a Kúria állásfoglalását ültették át a jogba. Ez a törvény tehát arról nem rendelkezik, hogyan történjen meg az elszámolás a bankok és az érintett hitelfelvevők között, csak rögzíti, hogy ennek az elszámolásnak meg kell történnie. S bár értelemszerűen határidőket sem tartalmaz a törvény az elszámolás végrehajtására, azért a szövegből kihámozható, hogy bizonyos esetekben ez még idén ősszel megtörténik. Erre vonatkozó kérdésünkre a szaktárca közölte, hogy a deviza alapú fogyasztói hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben érintett adósok számára a velük kötött szerződésekben alkalmazott kikötések tisztességtelenségének megállapítására még az ősszel sor kerülhet. Itt elsősorban az árfolyamréssel kapcsolatos jogviták rendezésére kell gondolni, mert a másik nagy tétel, az egyoldalú szerződésmódosítások - amelyek alapvetően kamatemelésben öltöttek testet - után a forinthitelesek is jogosultak lehetnek visszatérítésre.

A jegybank becslése szerint 600-900 milliárd forintjába is kerülhet a bankoknak a devizahiteles csomag, de azt nem tudni, hogy ebben a harmadik lépést, vagyis a devizahitelek forintosítását is beleértették-e. Rogán Antal fideszes frakcióvezető szerint az érintettek 600-900 ezer forint közötti összeget kaphatnak vissza, attól függően, hogy milyen hitelszerződéssel rendelkeznek.

Az őszi, illetve év végi elszámolással azonban egyáltalán nem biztos, hogy végleg rendezettnek lehet majd tekinteni a devizahiteles kérdést. Az év végére tervezett forintosítás után ugyan ezek a hitelek kikopnak a magyar bankrendszerből - illetve annak lakossági ágából, mert a vállalkozásokra a program nem terjed ki -, azonban azt követően is lehet még dolga a bíróságoknak az ilyen ügyletekkel. Pedig a mostani intézkedésnek épp az lenne a célja, hogy lényegében automatikussá tegye az elszámolást a bank és az ügyfél között, utóbbit kihagyva a jogi folyamatból oly módon, hogy érdekeit az állam képviseli a továbbiakban. Például az egyoldalú kamatemelések miatt a bankok által elvileg - igaz, szűk határidővel - elindítható perek esetében.

Az Igazságügyi Minisztérium értelmezése azonban új távlatokat nyit. E szerint amennyiben a devizahiteles elégedetlen az elszámolással, akkor lehetősége lesz a későbbiekben is bírósághoz fordulni. Ezt egy konkrét hitelpéldánkra válaszolva fejtette ki a tárca. Azt kérdeztük az IM-től, hogy jár-e vissza pénz annak a deviza alapú autóhitelt felvevő személynek, akinek a 2009-ben kötött szerződését tavaly zárta le a bank. A szakminisztérium szerint a törvényjavaslat rögzíti, hogy amíg a felek bármelyikének a kölcsönszerződésből eredően követelése, illetve ellenkövetelése keletkezhet a másik féllel szemben, addig e követelések elévülése sem kezdődhet meg. Az elszámolási kötelezettségnek ugyanis a szerződéses jogviszony, a törlesztés addig eltelt teljes időszakára ki kell terjednie. A példa alapján egy tavaly július elején megszűnt fogyasztói autóhitel szerződés részleges vagy teljes érvénytelensége miatti elszámolás bíróság előtti kikényszerítésére, azaz az e miatti perindításra 2018. július elejéig van lehetősége a fogyasztónak. Akadályoztatás esetén az öt éves elévülési idő természetesen meghosszabbodik. A lényeg: e hitel esetében is megtörténik az automatikusnak tekinthető, törvényi alapú elszámolás idén, de amennyiben az ügyfél nem elégedett azt elszámolás eredményével, az említett határidőt figyelembe véve jogorvoslatért fordulhat a bíróságokhoz.

Bár nem ismert még, hogy végül mennyi pénz jár vissza az egyes hitelszerződések után, de a fent említett perindítási lehetőség valószínűleg sokak fejében megfordul majd az elszámolást követően. Növelheti a bátorságukat, hogy a devizahitelek legújabb, immár átfogónak tekinthető jogi rendezése sokkal inkább az ő javukat szolgálja, mintsem a bankokét. A bíróságokat pedig ismét eláraszthatják a perek, holott a kormányzati beavatkozás egyik indoka a bíróságok tehermentesítése volt.

Az igazságügyi tárca azt is egyértelművé tette megkeresésünkre, hogy az elszámolás során nem lesz szempont, hogy kinek hány hitele van. Vagyis azok is hiánytalanul visszakapják a visszajáró pénzt a hitelszerződéseik után, akik ingatlanspekulációs céllal tíz-húsz devizahitel ügyletet kötöttek korábban. Valamint az is tisztázódott, hogy az államilag támogatott lakáshitelek is beletartoznak abba a körbe, ahol a törvény alapján el kell számolniuk a bankoknak. Itt tehát az állami kamattámogatás, mint nyújtott kedvezmény nem lesz kizáró ok (szemben például a kedvezményes végtörlesztéssel).