A Hamász ellen indított, Erős Szikla nevű izraeli hadművelet előtt negyven százalék körüli munkanélküliség jellemezte az övezetet, amelynek lakói körülbelül hasonló arányban éltek a helyi szegénységi küszöb alatt, legalábbis a Ynet adatai szerint.
Ugyanakkor az izraeli honlap állítása szerint a Hamász vezetői tekintélyes vagyonokra tettek szert az utóbbi években. Közülük is kiemelkedik Iszmáil Haníje volt gázai miniszterelnök, aki 2006-ban a párt földrengésszerű választási győzelme után az ismeretlenségből került a kormány élére .

Haníje az övezet északi részén a Sati menekülttábor egyik szegény családjának gyermeke, de 2010-ben az egyiptomi Róz al-Juszuf magazin szerint már négymillió dollárt fizetett egy telekért Gáza tengerparti részén, amit lánya férjének nevére íratott. Azóta még számos ingatlant vásárolt az övezetben, de azokat is tizenhárom gyermeke valamelyikének nevére íratta.
Az egyiptomi hatóságok őrizetbe vették Haníje legidősebb fiát a rafahi határállomáson, amikor több millió dollár készpénzt próbált az övezetbe vinni. Gázai források szerint főleg a csempészalagutakból, ott is az olajüzletből származnak a milliók, mert a Hamász vezetői - a Ynet, a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapjának állítása szerint - húszszázalékos sápot szednek minden becsempészett áruból.

Háled Mesaal, a Hamász legfőbb vezetője egy jordániai honlap szerint 2,6 milliárd dolláros adományokból és üzleti nyereségekből származó vagyon fölött rendelkezik, amit főleg katari és egyiptomi bankokban tart. A Hamásznak befektetései vannak szaúd-arábiai, szíriai és dubaji ingatlanokban, és a jordániai honlap szerint Mesaal nem mindig tesz különbséget a saját és a szervezet pénze között. Dohában, Katar fővárosában egy előkelő, több mint huszonhétezer négyzetméteres, négy toronyból álló, irodáknak és üzleteknek szánt építkezés Mesaal és fia, valamint fia feleségének a nevén van a Ynet szerint.

A Hamász-főnökök gazdagodásának fénykora egybeesett a szintén iszlamista Muzulmán Testvériség szervezet egyiptomi sikereivel, akkoriban milliókkal támogatták őket Kairóból is. Számos Hamász-vezető egyiptomi befektetésekbe kezdett, gyakran együtt a Muzulmán Testvériség funkcionáriusaival - írta az izraeli honlap.

Ezeknek az üzleteknek az egyik fő közvetítője a Hamász egyik alapítója, Ajmán Taha volt, aki maga is hétszázezer dollárt fizetett 2011-ben egy háromszintes gázai villáért, s akit tavaly megvádoltak, hogy Egyiptomnak kémkedett.
Kairóban a kormányváltás óta egyebek közt azzal is vádolják a hamászosokat, hogy az egyiptomi nép kárára gazdagodtak meg, például az olajüzletből. Az Egyiptomban államilag szubvencionált üzemanyagot ugyanis a csempészalagutakon Gázába szállították, ahol nyolcszoros áron adtak túl rajta.

Miközben a Hamász vezetői jelentős vagyonokat halmoznak fel, a Világbank tavaly novemberi jelentése szerint a Gázai övezet az arab világ harmadik legszegényebb térsége, csak Szudán és Jemen áll rosszabbul a Ynet írása szerint.