Művészetek és startupok - interjú Pistyur Veronikával

Halaska Gábor
2014-07-22 10:04
Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője beszél arról, hogy mi köti össze a művészvilágot és a startup-világot, illetve, hogy mit keres majd a startup ökoszisztéma - és benne a kreatív ipar - Kapolcson. A fesztivál július 25-én kezdődik.

- Mi köti össze a tágan értelmezett művész és a startupper társadalmat?

- Vállalkozó az, akinek célja van, és szenvedéllyel tesz azért, hogy megvalósítsa. Vagyis alkot. Nem kizárólag pénzt csinál és profitot termel, hanem fantáziál, álmodik, küzd, rengeteget dolgozik, rajong, kizárja a külvilágot, majd befogadja az egészet, hullámzik és végül vagy elégedett a művel, vagy sem, és sosem érzi késznek, tökéletesnek, befejezettnek. Mi más ez, mint alkotás? Pont ugyanaz az alkotás, ami egy művész számára is a létezés értelme, szabadsága és kelepcéje is egyben. Vállalkozó és művész nem két külön világ. A köztünk lévő kapcsolódás - ha tetszik - egészen zsigeri. Létezik persze pragmatikus művész és álmodozó vállalkozó is, de tulajdonképpen a lényegük azonos.

Képünkön Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője:




- Egy alapvetően zenei művészeti fesztivál életét hogyan tudja segíteni a startup világ, és fordítva, hogyan tudják segíteni a startup közösséget a művészek?

- Minél többen döntenek úgy, hogy ezt az alkotó tevékenységet választják életformaként, annál erősebb lehet a kölcsönhatás is. Ma már a startupokban is alkotnak művészek, és az sem ritka, hogy egy művész vállalkozóként is érvényesül. Nincsenek már éles és érzékeny határok. Egy művészeti fesztiválon éppen ezért helye van ezeknek az alkotó embereknek is. Nem csak támogatóként, de résztvevőként és történetmesélőként is.

- Alapvetően az embereknek teljesen eltérő karakter jut eszébe a művészekről és a startupperekről, az IT világban utazó induló vállalkozások programozióiról nem is beszélve; tényleg ilyen mély lenne a szakadék?

- Egyáltalán nem. Sokan - és egyre többen - úgy élünk, hogy egyszerre több kalapot is viselünk. Egyik identitásunkban alkotunk, a másikban vállalkozunk, van mikor mindkettőt, és van mikor önkénteskedünk, és látszólag mindentől távoli elfoglaltságra fordítunk időt, energiát, szenvedélyt. Mindkét világot építkezésnek fogom fel. A programozók is építenek, alkotnak, korlátok nélkül teremtenek. Pont ugyanúgy, mint a művészek. És a legtöbben a megszállottságukban sem különböznek.

- Hol és milyen területen tudja legjobban segíteni egymást a két világ?

-Az egyik világ alkotásai nélkül a másik hétköznapjai nem lehetnének egyre egyszerűbbek, hatékonyabbak, akár kényelmesebbek, önfeledtebbek. Míg másikuk nélkül elképzelhetetlen a teljesség megélése.