Dohányzást korlátozó rendelet, chipsadó, mindennapos testnevelésórák az iskolákban – az elmúlt évek kormányzati intézkedéseinek hátterében az ország aggasztó egészségi állapotának felismerése állt. Okkal. Noha a születéskor várható élettartam emelkedik, régiónkban Bulgáriával és Romániával együtt így is sereghajtók vagyunk. Egy negyvenéves magyar férfi átlagosan hét évvel él rövidebb ideig, mint egy osztrák. Az országon belül a területi egyenlőtlenségek jelentenek gondot: egy borsodi kisfiúnak csaknem öt évvel kevesebb jut, mint egy fővárosinak.
A19. század a sápadt hölgyek és urak időszaka volt. Irodalmi és zeneművek sora vonultatott fel tüdőbeteg szerzőket, hősöket. Jane Austen, Edgar Allan Poe, Csehov, Keats vagy Balzac nemcsak előszeretettel írtak róluk, de maguk is e kórral viaskodtak. Violetta a Traviatából vagy a Bohémélet Mimije ugyancsak tüdőbajban lelte halálát.
Ha ma születnének e művek, a főszereplők fertőző betegségek helyett alighanem krónikus nyavalyától szenvednének. A hősszerelmes manapság nagy eséllyel keringési vagy emésztőrendszeri gondokkal küzdene, és Hans Castorp sem kedvese tüdőröntgen-felvételét, hanem – mondjuk – EKG-leletét őrizné éjjeliszekrényén. Már ha a művészek alkotásaikban hűen követnék az epidemiológiai korszakok váltakozását. A 20. századtól ugyanis a korábban fő halálozási okként szereplő fertőző betegségeket fokozatosan felváltották a krónikus, ám nem ragályos bajok, melyek nagy része az éle...
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2014/30 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!