Kiderült, tényleg közpénzből épült a felcsúti stadion

Jandó Zoltán
2014-07-24 14:43
Bár Orbán Viktor, és Mészáros Lőrinc is mást állít, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető alapítvány jelentése szerint a felcsúti stadion bizony közpénzből épült.
„A magyar gazdaságpolitikai gondolkodás régóta küszködik a kommunista örökséggel, amit most az ön okfejtéséből is hallhattunk. Meg kellene érteni, hogy a pénzt azt a vállalakozók termelik meg, és a vállalakozók döntötték el, hogy hova adják.... Ez a vállalakozók pénze, ők használták föl ezért nem közpénz." Ezt válaszolta a felcsúti aréna avatóján Orbán Viktor miniszterelnök, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítója a Hír24 azon kérdésére, milyen érzés, hogy az adófizetők pénzéből felépítettek egy stadiont a kertje végébe.

Arra, hogy a felcsúti stadion kapcsán bizonyos körökben elég furcsán alakul a közpénz értelmezése az ominózus kormányfői interjú előtt és után is sokan felhívták már a figyelmet, korábban a Figyelő is foglalkozott a témával.

Az akadémián, illetve az azt fenntartó „ A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnál" (FUNA) azonban végig kiálltak amellett, hogy a stadion magáncégek hozzájárulásából és nem közpénzből épült. A szervezet hivatalos honlapján a gyakori kérdések között az első épp ezt firtatja (Tényleg közpénzből épül a felcsúti stadion?), a válasz pedig úgy kezdődik, hogy „természetesen nem", de ezt az álláspontot hangoztatta Mészáros Lőrinc az alapítvány elnöke is, amikor néhány nappal a stadionavató után a Heti Válasznak úgy fogalmazott: közpénz egyetlen fillér sem jött.



Mindez azért furcsa, mert az alapítvány közhasznúsági jelentése másról árulkodik, még akkor is, ha ahhoz, hogy kiderüljön a dokumentum összeállítójának álláspontja, legalább kétszer át kell nyálazni a beszámolót. A tavalyi jelentés még nem elérhető, de szerencsére a szervezet már 2012-ben is jelentős összeget kapott a stadion építésére. Tavalyelőtt a FUNA összesen durván 3 milliárd forintnyi bevételhez jutott ilyen-olyan forrásokból. Ebből 2,13 milliárd támogatás, 850 millió forint adomány formájában érkezett be, illetve volt egy minimális árbevétele is a szervezetnek.

Az alapítvány a közhasznúsági jelentésben igen alaposan minden nagyobb beérkező összegről beszámol, megjelölve annak összegét, felhasználását és eredetét is. Igaz utóbbi kimerül abba, hogy a bevétel forrását besorolják az előre meghatározott négy kategória (központi költségvetés, önkormányzati költségvetés, nemzetközi forrás, más gazdálkodó) valamelyikébe. Ez alapján a szervezet 2012-ben négy fontosabb jogcímen jutott pénzhez: fizetett nekik az államkincstár normatív támogatást, utalt az MLSZ, kaptak adományokat cégektől, és részesültek tao-támogatásban is.

Ez utóbbiból befolyt, és felhasznált közel 2 milliárd forint forrását a beszámoló ezen pontján a más gazdálkodó kategóriába sorolták, ami ugye megfelel a hivatalos kommunikációnak is. Igen ám, de a jelentés korábbi szakaszában a bevétel egy másik felosztását is elvégezték a lelkes könyvelők, és itt már egészen más szerepel. Eszerint ugyanis központi költségvetési támogatásból 2,09 milliárd forint érkezett be 2012-ben az alapítványhoz, ami - láss csodát - lényegében megegyezik a későbbiekben is ilyen (költségvetési forrás) besorolás alatt futó MLSZ támogatás, és a taopénzek összegével.

Mindez arra utal, hogy bár kommunikációjában nem, könyveiben azért közpénzként szerepelteti a felcsúti stadion építéséhez kapott milliárdokat az alapítvány. Azt pedig már csak halkan jegyezzük meg, hogy az ominózus jelentést természetesen az alapítvány elnöke, tehát Mészáros Lőrinc szignálta.