A jegybank július elején közölte, hogy visszavonta a takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét. Az intézmény nagyjából 28 ezres betétessel rendelkezett, betétállománya a június végi adatok szerint 62 milliárd forint volt. Bács-Kiskun megye egy régiójában volt aktív, piaci részesedése pedig a mérlegfőösszege alapján nem érte el a 3 ezreléket a hitelintézeti szektorban. A hatósági vizsgálatok alapján tehát nem nagy a valószínűsége annak, hogy bármelyik más takarékszövetkezet az orgoványiak sorsára jutna. Az idén májusban megjelent, legutóbbi pénzügyi stabilitási jelentés alapján egyébként nem a legszebb napjait éli a szektor. A szövetkezeti hitelintézetek adózás előtti eredménye ugyan pozitív, de a 2,8 milliárd forint jelentős visszaesést mutat. A legtöbbet a kamatbevételeken buktak, emiatt a kamatjövedelem 9 milliárd forinttal csökkent szektorszinten. Ennek az a magyarázata az MNB szerint, hogy a szektor intézményei hagyományosan jelentős olyan likvid eszközöket tartanak, amelyek hozama az elmúlt évben mérséklődött. A volument csökkentette, hogy tavaly több, korábban jelentősnek számító takarékszövetkezet is bankká alakult.
A szövetkezeti hitelintézeteknek ugyanakkor szektorszinten megfelelő a tőkeellátottsága, tavaly decemberi 18,1 százalékos tőkemegfelelési mutatója megfelelő a nemzeti bank szerint. Egyedi szinten azonban jelentős aszimmetria figyelhető meg a tőkeellátottságban, de ezt a kockázatot a jegybank szerint megszünteti az Integrációs Szervezet keresztgarancia rendszere. A szervezet tavaly 135,5 milliárd forint állami támogatást kapott, tehát alaposan kistafírungozták, tőkeereje jelentősen megerősödött. A magas tőkemegfelelési mutató egyik okaként az MNB a hitelek kicsi részarányát jelölte meg a takarékszövetkezetek mérlegének eszközoldalán, miközben az alacsony tőkeigényű állampapírok és bankközi kihelyezések aránya magas.