Július 30-án lejárt egy argentin államkötvény 539 millió dolláros kamatának kifizetésére nyitva álló pótlólagos határidő is, ezzel Argentína technikai értelemben államcsődbe jutott, bár elvileg képes és hajlandó is fizetni adósságait. Az esedékes összeget egy New York-i bírósági ítélet szerint addig nem fizetheti ki az argentin állam, amíg nem állapodik meg két amerikai fedezeti alappal.

Az argentin csődhelyzet előzménye, hogy amerikai fedezeti alapok, az NLM Capital Ltd és az Aurelius Capital Management Ltd pert indítottak New Yorkban az argentin állam ellen, követelve a 2001-ben általuk nagy tételben beszerzett argentin államkötvények visszavásárlását, összesen 1,33 milliárd dollár (310 milliárd forint) értékben.

A teljes összeg, amelyet az argentin államnak ki kellene fizetnie, a kamatokkal együtt jelenleg nagyjából 1,5 milliárd dollár (470 milliárd forint).

Argentína 2002 elején beszüntette külföldi adósságának törlesztését, és fizetésképtelenséget jelentett. Az egyezkedés során a hitelezők 93 százaléka elfogadta az Argentínának nyújtott hitelek nagy részének a leírását (vagyis az adósságcsökkentést), hogy legalább valamit viszontlásson a pénzéből.

A két amerikai fedezeti alapba tömörülő befektetők azonban sem a 2005-ös, sem a 2010-es átütemezésben nem vettek részt. Jóllehet ők csak akkor kezdtek argentin államkötvényeket vásárolni, amikor szakértők már egyre nyíltabban beszéltek Buenos Aires közelgő fizetésképtelenségéről, a perben 100 százalékos árfolyamon követelik az argentin kormánytól a kötvények visszavásárlását.

A másodfokú bíróság a felperes fedezeti alapoknak adott igazat és kimondta: Argentína mindaddig nem törlesztheti tovább külföldi adósságát, amíg nem fizeti ki a fedezeti alappal szembeni tartozását. Az argentin állam fellebbezését júniusban elutasította az ügyben a végső szót kimondó amerikai Legfelsőbb Bíróság.

Az argentin adósságok ügyében azért jár el amerikai bíróság, mert az államkötvényeket annak idején amerikai jog szerint, amerikai dollárban bocsátották ki.

Martin Redrado, az argentin központi bank korábbi elnöke szerint az államcsőd akár 1 százalékkal is ronthatja a dél-amerikai ország hazai össztermékének (GDP) idei eredményét. A csődhelyzet két leglátványosabb hatása az lehet, hogy esésnek indul az argentin peso árfolyama, és az egekbe emelkednek az argentin államkötvények hozamai. A peso további elértéktelenedése fölfelé hajthatja az inflációt, amely már így is megközelíti a 40 százalékot.

Ha a csődhelyzet hosszan elhúzódik, az politikai téren is sokba kerülhet Kirchner elnöknek a 2015 októberében esedékes elnök- és kongresszusi választások előtt.

Az argentin államcsőd esetére kötött biztosítási csereügyletek (credit default swap, CDS) középárfolyama csütörtökön 400 bázisponttal, 1444 bázispontra esett. Ez azt jelzi, hogy a befektetők továbbra is arra számítanak, hogy előbb-utóbb megszületik a megállapodás az argentin kormányzat és az amerikai befektetők között.

Az elemzők egyetértettek abban: a világ pénzügyi piacaira várhatóan csak korlátozott hatást fog gyakorolni az argentin csőd. Szakértők rámutattak, hogy ellentétben a 2001-es, "valódi" csőddel, ezúttal technikai csődről, egy rendezetlen jogvitáról van szó. Emellett Argentína a 2001-es bukás után szinte teljesen kiszorult a nemzetközi pénz- és tőkepiacoktól. Tizenhárom éve az argentin kötvények még 20 százalékos súllyal szerepeltek a JP Morgan feltörekvőpiaci adósságindexében, ma már elenyésző, 1,3 százalékos a részesedésük.

Csütörtökön ugyanakkor várhatóan nagyot zuhannak az argentin értékpapírpiacok, mert az elemzők és a befektetők mind arra számítottak, hogy a szerda éjféli határidőig sikerül megállapodniuk a feleknek. A New York-i tőzsdezárás utáni kereskedésben komoly veszteséget szenvedtek el az argentin cégek részvényei: a Galicia SA pénzügyi csoport papírjai 22 százalékkal estek, a Pampa Energia vállalatéi 18 százalékkal, a Banco Macro SA részvényei 13 százalékkal, az YPF kőolaj- és földgázipari cég papírjai pedig csaknem 8 százalékot veszítettek.