Moszkva nem hisz a könnyeknek

Baka F. Zoltán
2014-08-09 15:00
A hírre, hogy ukrán felségterületen oroszbarát szakadárok lelőttek egy európai utasokkal zsúfolt civil repülőgépet, sok magyar kormányzati embernek összerándulhatott a gyomra. Addig is alig győzte a magyar küldiplomácia hárítani azokat a brüsszeli kezdeményezéseket, amelyek a Moszkvával szembeni szigorúbb politikai és gazdasági fellépést sürgették. A gép lelövése után viszont szemernyi kétség sem lehetett afelől, hogy az unióban minden korábbinál komolyabban fontolóra fogják venni a szankciókat. Közel kétszáz holland utas lelte halálát a rakétatámadásban, így érthető, hogy Hollandia vette át a kezdeményező szerepet, s hamar szövetségesre talált Nagy-Britanniában.
A megállapodást követő magyar kormányzati reakciókból azt lehet kiolvasni, hogy az intézkedések hatása rosszabb is lehetett volna ránk nézve. A Külgazdasági és Külügyminisztériumban ha nem is sikerként, de legalábbis megnyugvással vették tudomásul az újabb szankciókat. Melyek négy területen bővítették a beavatkozás mezejét. A lényeg: sem az orosz tulajdonban lévő hazai vállalatoknak, sem a magyar hadseregnek nem kell attól tartania, hogy finanszírozás, illetve alkatrész utánpótlás nélkül maradnak. E két terület mellett még az energiapiacon lehetne negatív hatástól tartani, de a külügy lapunknak készített értékelése szerint itt is csak olyan szegmensek vannak kitéve a szankcióknak, amelyek közvetlenül semmiképpen nem érintik Magyarország energiaellátását. Adódik a kérdés, hogy ugyanez a megállapítás vonatkozik-e a paksi atomerőmű bővítésére: az ugyanis az energia, illetve az orosz finanszírozás oldaláról is elvileg része az uniós pakknak. A külügy szerint azonban semmi nem akadályozza meg, hogy folytatódjék a beruházás.

Részletek a Figyelő hetilap 2014/32. számában.