Argentína első ízben 1824-ben bocsátott ki államkötvényt. Futamideje 46 év volt. Négy évvel később a kormány csődöt jelentett. A hitelezőkkel a megromlott viszonyt 29 évbe telt helyre állítani. Azóta hét további államcsőd következett be, majd a múlt héten az ország nem fizette ki a még az előző, 2001-es csődből származó kompenzáció egy részét az akkor pórul járt hitelezőknek. Számos befektető mindebben már az országra jellemző patternt lát. Ám Cristina Fernández de Kirchner, az ország elnöke úgy véli, hogy a legutóbbi csőd nem olyan, mint a többi. Szerinte kormánya a teljes 539 millió dolláros összeget átutalta azoknak a bankoknak, amelyek a kötvényeket lejegyezték.

Az amerikai bíróságok azok, amelyek blokkolták a kifizetést. Mindezt azon törpe kisebbség parancsára, akik nem fogadták el a 2001-es csődöt követő, Argentína által kínált megállapodást. Az ország 2005-ben és 2010-ben is felkínálta annak lehetőségét hitelezőinek, hogy a 2001-ben ki nem fizetett papírok 35 százalékát kifizeti. Néhány befektető azonban perre ment, s mivel a papírokat az amerikai jog szerint bocsátották ki, így az amerikai másodfokú bíróság határozata érvényes az ügyben. A bíróság pedig kimondta, hogy Argentínának a teljes összeget ki kell fizetnie a kötvénytulajdonosoknak, az átstrukturált kötvények után kifizetett pénzeket pedig befagyasztotta.



Buenos Aires viszont azt hangsúlyozza, hogy mindezt lehetetlen végrehajtani. A beragadt kötvényeket ilyen ügyletekre specializálódott befektetők - argentin hivatalnokok szerint keselyűk - vásárolták fel. Az akkori adósság 93 százaléka ma az ő kezükben van. A fő probléma az, hogy az átstrukturált kötvényeknél szerepel egy záradék, amely előírja, hogy ha másnak jobb kondíciókat ajánl fel a befagyott kötvények után, akkor azoknak is ilyen kondíciókat kell adnia, akik elfogadták a papírok átstrukturálását. A kormány úgy érvel, hogy ezt nem engedheti meg magának, így inkább a nem fizetést választja. A jogi helyzetet tovább bonyolítja, hogy a „jobb kondíciókat" Argentína nem önszántából ajánlotta fel, hanem egy bírósági ítélet kötelezi erre.

NINCS KÉSŐ

Az argentin elnöknek kétségkívül igaza van abban, hogy az amerikai bíróság határozata perverz, abban az értelemben, hogy egy viszonylag egyszerű jogi helyzet után egy annál sokkal bonyolultabbat idézett elő. Cristina Fernándeznek azonban nem az lenne a dolga, hogy össztüzet zúdítson az ítéletre, hanem az, hogy az az által okozott károkat minimalizálja.