Róna Péter szerint alacsonyabb lehet a devizahiteles rendezés számlája, mint amivel az MNB kalkulál. A jegybanki 900 milliárd forinthoz képest a közgazdász 550-750 milliárdra taksálja az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás törvényi rendezésének banki forrásigényét. A különbség abban rejlik, hogy Róna nem számolt kamatos kamattal, illetve az elő-tőketörlesztéssel, mert - mint mondja - erre vonatkozóan semmilyen előírást nem tartalmaz az elfogadott törvény.
A közgazdász a lapunknak adott interjúban kifejtette, hogy spekuláns hullámtól tart. A jegybank monetáris tanácsa szerinte túl alacsony szinten állt meg a kamatcsökkentési sorozat végén, ő a 2,1 százalék helyett már 2,5 százalékon megállt volna. Attól tart, hogy mivel túl olcsóvá vált a forint elleni spekuláció, ezt a lehetőséget sokan ki fogják használni, mert a devizahitelek év végére ígért forintosítása előre kalkulálhatóan forintgyengüléshez fog vezetni. Vagyis biztos jó üzletet üthetnek nyélbe a spekulánsok.
A közgazdásznak megoldási javaslata is van a devizahitelek kivezetésére, hogy az ne igényeljen túl nagy áldozatot a bankoktól. Szerinte a bankoknak alkut kellene kötniük a kormánnyal, s a különadóból kellene leírni a csomag árát. A kormánynak ezt tudomásul kellene venni, mert a különadó - állítja Róna - egy jogtalanul kivetett sarc.
További részletek a Figyelő hetilap 2014/33. számában.