Márciusban, amikor az Egyesült Államok és az EU még csak korlátozott szankciókat rendelt el Moszkva ellen, a hivatalos orosz válasz még a puszta elutasítás volt. Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter azt közölte, hogy országa nem fog „hisztérikusan" reagálni a korlátozásokra. A múlt hónapban életbe léptetett újabb nyugati intézkedések azonban már válaszlépésre kényszerítették Moszkvát.
AZ EMBER ÉS AZ ÁLLAT
Az orosz termékek közül csak kevés van, ami fontos a Nyugat számára. Azok viszont nagyon fontosak. Ilyen például az olaj és a gáz. Ám ha ezekre kiviteli korlátozásokat rendelnének el, akkor az romba döntené az orosz költségvetést és a vállalati szektor meghatározó részét is. Ugyanakkor az orosz piac fontos felvevője például a lengyel almának és a norvég halnak. Az importkorlátozás körülbelül 9 milliárd dollár értékű kereskedelmet érint.
Putyin lépése ugyan rosszul érint néhány európai farmert, viszont még rosszabbul érinti a hazai piacot. Oroszország ugyanis élelmiszer felhasználásának 40 százalékát importból szerzi be. Áremelkedésre lehet számítani, s nem csupán a drága moszkvai éttermekben. Az áruházak üres polcainak lélektani hatása is lesz, a szovjet idők áruhiányát idézi majd meg az arra még élénken emlékező emberekben. Ha csak időleges is lesz, akkor is, hiszen előbb-utóbb találnak más beszerzési forrást. Még a jelenlegi vezetést kiszolgáló elit is lázadozik. „Az embert az állattól az választja el, hogy joga van ételét és ruháját megválasztani" - kommentálta a helyzetet Vlagyimir Szolovjov, egy Kreml-barát hírmagyarázó a napokban.
Részletekért lapozza fel a Figyelő hetilap 2014/34. számát.