A Magyarországon működő hitelintézetek adózott eredménye a tavaly egész évi, csaknem 33 milliárd forint és az első negyedévi, nem egészen 70 milliárd forint nyereség után az első fél évben csaknem 291 milliárd forint veszteséget mutatott. Ennek egyik fő oka, hogy sok bank tetemes céltartalékot képzett, feltehetően a Kúriának a devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi határozata alapján elfogadott törvényre visszavezethető - az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt várható - veszteségekre figyelemmel. A hitelintézetek mérlegfőösszege csaknem 3 százalékkal csökkent, 30 ezer 443 milliárd forintra az első negyedévi 31 ezer 315 milliárd forintról.

A szektor átlagos jövedelmezősége is romlott; az eszközarányos jövedelmezőség (ROA), vagyis az adózás előtti eredmény az eszközök arányában - amely azt mutatja, hogy mekkora a hitelintézeti eszközök jövedelemtermelő képessége - mínusz 0,7 százalékra csökkent az első negyedévi 0,3 százalékról. A tőkejövedelmezőség - vagyis az adózott eredmény a saját tőke arányában, amely azt jelzi, hogy az egységnyi lekötött saját tőke mekkora adózott eredményt hoz a hitelintézetek számára - 3,4 százalékról szintén negatív tartományba, -7,3 százalékra csökkent a második negyedév végére. A nem teljesítő (90 napon túl késedelmes) hitelek állománya a második negyedévben 2,7 százalékkal, az első két negyedévben összesen 0,2 százalékkal csökkent, így az arányuk 14,1 százalék volt.

Az összes forinthitelen belül a nem teljesítő állomány aránya nem egészen 12 százalék volt, a devizahiteleknél csaknem 16 százalék. A háztartások 90 napon túl késedelmes hitelállománya 1252 milliárd forintra mérséklődött a tavaly év végi, majdnem 1267 milliárd forintról. Ezen belül a devizahitelek aránya nagyságrendileg nem változott, 64 százalékról 66 százalékra nőtt. A Magyarországon működő hitelintézetek átlagos tőkemegfelelési mutatója 17,4 százalék volt június végén, kissé elmaradva a tavaly év végi 17,8 százaléktól.