Az ukrán államfővel folytatott megbeszélés után Merkel azt mondta: Németország levonta a tanulságokat a történelemből, és nem engedi meg, hogy újabb szakadás következzen be Európában.

Merkel ismételten leszögezte, hogy Németország nem ismeri el a Krím félsziget Oroszország általi bekebelezését, és azt a második világháború után helyreállított békés rend súlyos megsértésének tekinti.

"Ha elismernénk, akkor ezen elv alapján bármelyik európai ország igényt formálhatna egy másik állam valamely területére, ami a békés együttélést veszélyeztetné Európában" - jegyezte meg a kancellár.

Fontosnak nevezte Ukrajna azon erőfeszítéseit, amelyek arra irányulnak, hogy Donyeck és Luhanszk megye "ne jusson a Krím félsziget sorsára".

Merkel és Porosenko egyaránt kijelentette: bíznak abban, hogy a kelet-ukrajnai válság rendezésének szempontjából kedvező eredmények születnek jövő kedden Ukrajna, Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán államfőinek, valamint az Európai Unió képviselőinek minszki találkozóján.

Az ukrán államfő a kétoldalú megbeszélés eredményei közül kiemelte, hogy Németország kezdeményezi az Európai Unión belül egy különleges pénzalap létrehozását a háború sújtotta Donyec-medence újjáépítésére, amiből Ukrajna 500 millió eurós támogatáshoz juthat. Az ukrán államfő a Merkel kancellár által ismertetett kezdeményezést a második világháború utáni Marshall-tervhez hasonlította. (Utóbbi nemzetközi segélyprogram volt, amely George C. Marshall amerikai külügyminiszterről kapta a nevét. A miniszter 1947. június 5-én átfogó amerikai segélyprogramot hirdetett meg minden olyan háború sújtotta európai ország számára, amely az újjáépítésben hajlandó volt az Amerikai Egyesült Államokkal együttműködni.)

A kancellár a menekültek megsegítésére további 25 millió eurós támogatásra tett ígéretet. Elhangzott továbbá, hogy Németország húsz súlyosan sérült ukrán katona gyógykezelését vállalta saját költségén.

Porosenko kitért arra, hogy az "ukrán fél összehangolt és határozott fellépésének köszönhetően" sikerült elkerülni azokat a provokációkat, amelyek az orosz segélykonvoj behatolása nyomán történhettek volna. Közölte, hogy a konvoj több mint 185 teherautója már vissza is tért Oroszországba.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) azt közölte, hogy "mind a 227 jármű", amely a konvoj részeként Ukrajnába lépett, visszatért orosz területre.

Az ukrán elnök ígéretet tett tárgyalópartnerének arra, hogy szeptember közepén a parlament elé terjeszti az Ukrajna európai uniós társulási szerződésének ratifikációjáról szóló indítványt.

Merkel hangsúlyozta, hogy Németország nem Ukrajna föderalizációja, hanem decentralizációja mellett foglal állást, aminek megvalósítására Porosenko elnök is törekszik. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra a nyelvi félreértésre, hogy amit Németországban föderalizációnak neveznek, az a decentralizációt jelenti Ukrajna esetében. Korábban ugyanis Sigmar Gabriel német szociáldemokrata alkancellár egy lapinterjúban Ukrajna föderalizációját nevezte a kelet-ukrajnai konfliktus megoldásának.