- Alaposan átalakul az innovációs hivatal. Melyek ennek az okai, fő irányai?

- A nemzeti innovációs politikát megvalósító állami intézményrendszer hosszú évekig igen széttöredezett struktúrában működött. Az Innovációs Alapot például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a MAG Zrt. kezelte, miközben a mi hivatalunk a Nemzetgazdasági Minisztérium irányításával és felügyeletével dolgozott és alakította szakmai munkáját. Az új struktúrában a Miniszterelnökséghez tartozunk, és január elsejétől Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal lesz a nevünk. De az új név egyúttal bővített és koncentráltabb k+f+i (kutatás-fejlesztés-innováció - a szerk.) irányítási funkciót és finanszírozást jelent majd. A teljes szakterületért pedig Pálinkás József kormánybiztos úr felel.





- Ha jól tudom, a megújuló szervezetnek a jövőben az egyetemi k+f+i területeivel is szorosabb lesz a kapcsolata. Mi indokolja ezt?

- A társadalom ma már sokkal többet vár el a modern egyetemektől, mert a tudásalapú gazdaságok alapjainak tekinti őket. A NIH a rendelkezésére álló minden eszközzel támogatja, hogy a mainál sokkal inkább érvényesüljön az egyetemeken és a kutatóhelyeken a gazdasági, vállalkozói szemlélet mind intézményi, mind hallgatói szinten. Közelről ismerem azokat a kihívásokat, amelyekkel a hazai felsőoktatás nap mint nap szembesül, hiszen 1993-tól 2010-ig a Miskolci Egyetem oktatója, majd 2012-ig rektorhelyettese voltam. Tudom, hogy az egyetemek nemzetközi versenyképessége szempontjából is kiemelten fontos, hogy a technológia- és tudástranszfer-tevékenységük professzionális módon működjön. Hatékonyan ösztönözze az ipari, gazdasági, társadalmi igények jobb megismerését, az egyetem humánkapacitásának és kutatási infrastruktúrájának jobb kihasználtságát, a hallgatók startup vállalkozásainak indítását, megerősítését.

- Stratégiai cél lesz, hogy az egyetemek piacosítsák kutatási eredményeiket?

- Igen, hozzátéve, hogy ez nem mehet az alapkutatások kárára. A NIH összegyűjti számukra a hazai és nemzetközi példákat, és ezeket alapul véve ajánlásokat dolgozunk ki számukra, hogy az egyetemi kutatásokon alapuló tudástranszfer és az ott született spin-off és startup vállalkozások milyen módon segíthetik az egyetemek gazdálkodását. Mindezt úgy, hogy ne csak a kutatók és a vállalati partnerek, de az intézmények is elégedettek legyenek.

- Milyen modellekre gondol például a startup vállalkozások esetében?

- Hazai jó példaként említendő a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Demola nevű inkubátorprogramja. Szintén ebben az intézményben informatikusoknak, mérnököknek gyakorlati vállalkozási, vezetési ismereteket, innovatív vállalkozások indításának kérdéseit oktatja Vecsenyi János professzor.

- Külföldi példa még több van, ugye?

A választ és a teljes interjút a Figyelő 2014/35-ik számban találja.