Szerinte "ez nem elszigetelt akció, hanem része annak a veszélyes törekvésnek, amely sok hónapja Ukrajnának, mint szuverén nemzetnek a destabilizálására irányul."
Rasmussen szerint a NATO pénteken kifejezésre juttatta Ukrajnával való határozott szolidaritását. "A tagállamok csúcsvezetői jövő heti walesi tanácskozásukon Petro Porosenko ukrán elnökkel találkozva fogják világossá tenni, hogy szilárdan támogatják Ukrajnát" - tette hozzá Rasmussen.
A szakértő szerint ez a katonai jelenlét létszámában nem nevezhető jelentősnek, ugyanakkor rámutatott arra, hogy Oroszország küldhet újabb csapatokat. Ezért szerinte ez csak úgy akadályozható meg, ha az ukrán fegyveres erők mielőbb megsemmisítik az ukrán területen lévő orosz egységeket.
Timcsuk szerint az orosz erők két alapvető irányban mozognak: az Azovi-tenger partvidékén, Novoazovszk környékén, valamint attól északabbra, az orosz határtól nem messze fekvő Amvroszijivka és a Donyeck melletti Ilovajszk között.
A szakértő úgy látja, hogy Donyeck megye déli részén a csapatok szárazföldi összeköttetést akarnak kialakítani az orosz határ és a Moszkva által törvénytelenül elcsatolt Krím félsziget között. Ezzel egyidejűleg arra kényszerítik az ukrán hadsereget, hogy erőket csoportosítson át délre a terrorellenes övezetből. Feltételezi, hogy ez akár elterelő művelet is lehet. Megjegyezte, hogy a Krím felé vezető úton az orosz csapatoknak be kell venniük a csaknem félmillió lakosú Mariupol kikötővárost.
Donyeck megye déli része eddig teljesen az ukrán erők ellenőrzése alatt volt, az utóbbi két hónap alatt a szakadárok visszaszorultak Donyeck városa köré, illetve attól észak, északkeleti irányba Luhanszkig, illetve az orosz határ felé. A terrorellenes erők ráadásul elvágták egymástól a Donyeck környéki szeparatista egységeket a többitől. Az Amvroszijivkánál behatolt orosz csapatok célja Timcsuk szerint egyrészt az, hogy a donyecki szakadárok területét kiszélesítsék az orosz határig, másrészt egyesítsék a luhanszki és a donyecki szeparatisták által megszállt területeket.
A szakértő meggyőződése, hogy az ukrán tüzérség és a légierő képes hatékonyan fellépni az ország délkeleti részébe benyomult orosz csapatokkal szemben.
Közben a kelet-ukrajnai szeparatisták nem engedték el, hanem tűz alá vették az elvonulni készülő ukrán katonákat pénteken a Donyeck városa melletti Ilovajszknál.
Szemen Szemencsenko, a Donbasz önkéntes zászlóalj parancsnoka a Facebookon arról számolt be, hogy miközben a katonák a szakadárok által nyitott folyosón keresztül távozni akartak, a szeparatisták orvul rajtuk ütöttek. Az ukrán fegyveres erők tagjai védelmi állást vettek fel, és harcba bocsátkoztak a szeparatistákkal. A parancsnok szerint sürgős erősítésre van szükségük.
Ilovajszk városánál már egy hete súlyos harcok folynak. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök este felszólította a kelet-ukrajnai szakadárokat, hogy nyissanak humanitárius folyosót, és hagyják távozni a bekerített ukrán katonákat. Péntek reggel Olekszandr Zaharcsenko, a szakadárok önhatalmúlag kikiáltott "donyecki népköztársaságának miniszterelnöke" a Rosszija 24 állami hírtévének nyilatkozva közölte, hogy készek Putyin kérésének eleget tenni.
A kormányfő szavai szerint a törvényjavaslat egyben leszögezi, hogy "Ukrajna külpolitikájának alapvető célja az európai uniós tagság megszerzése". Ezzel összefüggésben az előterjesztés megtiltja az ukrán államnak a csatlakozást bármilyen más kereskedelmi, illetve gazdasági szövetséghez, amely szemben áll Ukrajna EU-csatlakozási törekvésével.
"A törvény elfogadása után ez azt jelenti, hogy Ukrajna nem csatlakozhat az eurázsiai vámunióhoz és a jövőben semmilyen olyan szövetséghez, amely lényegében nem más, mint a Szovjetunió volt, csak most Oroszországi Föderációnak nevezik" - jelentette ki Jacenyuk.
Szergej Lavrov a Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszterrel tartott moszkvai tárgyalásait követő pénteki tájékoztatóján feltett kérdésre válaszolt. Azt mondta az orosz csapatok behatolásáról szóló kijevi vádat kommentálva, hogy "senki sem beszélt tényekről, és nem mutattak be Moszkva elleni bizonyítékokat sem a behatolásról, sem más ügyekben".
12:47 - Majd mi eldöntjük, mit csinálunk az ukrán katonákkalA kelet-ukrajnai szeparatisták nem engedték el, hanem tűz alá vették az elvonulni készülő ukrán katonákat pénteken a Donyeck városa melletti Ilovajszknál.
Szemen Szemencsenko, a Donbasz önkéntes zászlóalj parancsnoka a Facebookon arról számolt be, hogy miközben a katonák a szakadárok által nyitott folyosón keresztül távozni akartak, a szeparatisták orvul rajtuk ütöttek. Az ukrán fegyveres erők tagjai védelmi állást vettek fel, és harcba bocsátkoztak a szeparatistákkal. A parancsnok szerint azonban sürgős erősítésre van szükségük.
Ilovajszk városánál már egy hete súlyos harcok folynak. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök este felszólította a kelet-ukrajnai szakadárokat, hogy nyissanak humanitárius folyosót, és hagyják távozni a bekerített ukrán katonákat. Péntek reggel Olekszandr Zaharcsenko, a szakadárok önhatalmúlag kikiáltott "donyecki népköztársaságának miniszterelnöke" a Rosszija 24 állami hírtévének nyilatkozva közölte, hogy készek Putyin kérésének eleget tenni.
Olekszandr Zaharcsenko, a szakadárok önhatalmúlag kikiáltott "donyecki népköztársaságának miniszterelnöke" a Rosszija 24 állami hírtévének nyilatkozva közölte, hogy készek humanitárius folyosót nyitni, de a katonáknak ott kell hagyniuk páncélozott katonai járműveiket és lőszereiket.
"Minden tiszteletünk Vlagyimir Putyinnak, azon ország államfőjének, amely elsősorban erkölcsileg segít bennünket, készen állunk arra, hogy az ezekben a katlanokban körülvett ukrán egységeknek megnyissuk a humanitárius folyosókat. Azzal a feltétellel, hogy a nehézfegyverzeteket és lőszereket leadják annak érdekében, hogy a jövőben ne használhassák azokat ellenünk" - mondta Zaharcsenko.
A szakadár politikus terepszínű katonai öltözékben jelent meg az orosz állami tévé kamerája előtt.
Zaharcsenko egyben felszólította a felkelőket, hogy nyissák meg az elvonulás útját a bekerített ukrán katonák előtt, hogy azok elkerüljék "az értelmetlen halált, akadály nélkül elhagyhassák a harci övezetet, újra találkozhassanak családjaikkal, visszaadják őket édesanyáiknak és gyermekeiknek, s hogy orvosi segítséget kaphassanak a katonai művelet során megsebesültek".
Putyin csütörtök este szólította fel a lázadókat, hogy nyissanak humanitárius folyosót, és hagyják távozni a bekerített ukrán katonákat a Donyeck melletti Ilovajszk városánál, ahol egy hete súlyos harcok folynak.
Időközben Andrij Purgin, a "donyecki népköztársaság" miniszterelnök-helyettese az Interfax orosz hírügynökséggel azt közölte, vezetésük elfogadhatónak tartja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő javaslatát, hogy az Ukrajna, Oroszország és az EBESZ képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport állandó tárgyalásainak színhelye Minszk legyen.
Hozzátette, hogy a béketárgyalások időpontja még nincs kitűzve. "Lukasenka javaslata jó, most meg kell határozni annak formáját, és ki kell tűzni az egyeztetés időpontját" - mondta.
Tegnap a BT-ülésen egymásnak estek a felek
Az Egyesült Államok hazugsággal vádolta Moszkvát az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ukrajnai helyzet súlyosbodása miatt összehívott rendkívüli ülésén, Oroszország képviselője pedig szemrehányást tett Washingtonnak, amiért az ukrán erőket amerikai tanácsadók támogatják.
Az ülést Litvánia kérésére hívták össze.
Samantha Power amerikai nagykövet szerint Oroszország, amely új frontot nyitott Ukrajnában, manipulált, zavart próbált kelteni, mi több, "leplezetlenül hazudott", amikor letagadta a kelet-ukrajnai harcokban játszott szerepét, holott katonákkal, tankokkal és légvédelemmel támogatja a szakadárokat. Power emlékeztetett arra, hogy a világszervezet legfontosabb biztonságpolitikai testülete immár 24. alkalommal ült össze, hogy megpróbálja megállítani Oroszország agresszív fellépését.
Oroszország a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának egyike, és mint ilyennek vétójoga van. Ezért kizárt, hogy a BT Moszkvát elítélő határozatot vagy akár csak állásfoglalást legyen képes elfogadni.
Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet felszólította az Egyesült Államokat, hogy "hagyjon fel a szuverén államok belügyeibe való beavatkozással", hozzátéve, hogy az ukrán kormányerőknek többtucatnyi amerikai tanácsadó nyújt segítséget. Csurkin szerint az ukrán válság oka az, hogy Kijev háborút indított a saját népe ellen. Sürgette, hogy Petro Porosenko ukrán elnök hozza nyilvánosságra annak a béketervnek a részleteit, amelyről Minszkben beszélt, amikor szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott.
Csurkin szerint a terv pusztán a figyelmet hivatott elterelni az ukrán katonai műveletekről. A diplomata nem tagadta, hogy a kelet-ukrajnai harcokban orosz "önkéntesek" vesznek részt, az orosz reguláris erők jelenlétét viszont igen.
A BT néhány órával azt követően ült össze, hogy Porosenko elnök bejelentése szerint Oroszország betört Ukrajnába. Az ukrán államfő állítását a NATO légi felvételekkel bizonyította. Az ENSZ egy nemrégiben elkészített jelentése szerint a kelet-ukrajnai harcokban mintegy 2 ezer ember vesztette életét.