A Kommerszant című újság pénteki számában kijevi szakértőkre hivatkozva azt írta, hogy az ukrán haderőnek az utóbbi napokban Délkelet-Ukrajnában történt kudarcsorozata válthatta ki Porosenko éles kijelentéseit. Ha ugyanis nem "előre nem látott kényszerítő tényezővel" magyarázta volna a sikertelenségeket, akkor az ukrán társadalom az ország vezetésének felelősségét vetette volna fel.

Kijevben úgy látják, hogy Porosenko nyilatkozatának és az általa diktált diplomáciai lépéseknek a másik oka az, hogy erősödik az ukrán államfő politikai ellenfelei, elsősorban Julija Timosenko által rá gyakorolt nyomás. A Kommerszant emlékeztetett arra, hogy a volt ukrán miniszterelnök még Porosenko előtt kijelentette, hogy "Oroszország háborút indított Ukrajna ellen" és Donyeck, valamint Luhanszk megyékben hadiállapotot kell kihirdetni.

Dmitro Dzsangirov kijevi politológus azt mondta a tekintélyes orosz politikai-gazdasági napilapnak, hogy Porosenko "emeli a tétet". Az ukrán elnököt provokálják, hogy hibázzon, és arra kényszerítették, hogy részt vegyen a Ki Ukrajna legfőbb hazafija? című versenyben".

Az Izvesztyija című, hatalomhoz közeli orosz újságnak nyilatkozó orosz politológus, Modeszt Kolerjov úgy vélte, Porosenkónak arra van szüksége, hogy távol tartsa magától a vádakat, miszerint nem végez "professzionális" munkát az ukrán elnöki poszton. Kolerjov - az orosz államfői hivatal külföldi államokkal való kapcsolattartásért felelős igazgatóságának volt vezetője - szerint az ukrán államfő egyúttal "arra hívja fel nyugati partnerei, elsősorban az Egyesült Államok figyelmét, Kijevnek nincs elegendő ereje ahhoz, hogy leszámoljon a felkelőkkel".

A Vedomosztyi című orosz napilap pénteki cikkében Fjodor Lukjanov külpolitikai újságíró kifejtette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülése semmit sem változtat az orosz állásponton. A szakértőkből és volt diplomatákból álló orosz Külpolitikai és Védelmi Tanács elnöke emlékeztetett arra, hogy Oroszországnak vétójoga van a testületben. Lukjanov leginkább valószínűnek azt tartja, hogy az Egyesült Államok szigorítani fogja az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseket, és ebbe igyekszik bevonni Európát. Szerinte a Nyugat nem fogja fel, hogy "egy Oroszország kaliberű államra való szankciós nyomásgyakorlás nem változtat annak hozzáállásán".

A tekintélyes, Kreml közelinek tartott külpolitikai szakértő úgy látja, hogy Oroszországnak a jelenlegi helyzetben már nem annyira fontos hogy megőrizze külső megítélését, így az sem, hogy a világ mit mond arról, vannak-e orosz csapatok a szomszédos országban, vagy sem. "Vlagyimir Putyin a Nyugat értésére adja, hogy Oroszország részvétele és álláspontjának figyelembe vétele nélkül (a Nyugat) nem tud megbirkózni a helyzettel".

Egy volt orosz védelmi minisztériumi tisztviselő név nélkül azt mondta a Vedomosztyinak, "a harcok helyszínén készült videofelvételekből arra lehet következtetni, hogy az utóbbi 2-3 hétben, az intenzív harcok megkezdése előtt a délkelet-ukrajnai felkelőknél olyan páncélozott járművek jelentek meg, amelyekkel nem rendelkezik az ukrán hadsereg. Ez azonban formálisan nem bizonyítja, hogy azokat Oroszország juttatja el a szakadárokhoz". Szerinte "körülbelül augusztus közepétől a felkelők sorait hatalmas csapatokkal erősítették meg, azoknak az Oroszországból való önkénteseknek a nyilvánvaló részvételével, akikről Olekszandr Zaharcsenko (a szakadárok önhatalmúlag kikiáltott "donyecki népköztársaságának miniszterelnöke) beszélt, és az ő tevékenységük vezetett a felkelők legutóbbi győzelmeihez."

"Oroszország segítségnyújtása vált a felkelők helyzete javulásának egyik tényezőjévé", a másik, hogy az ukrán hadsereg kimerült, fel kell tölteni a sorait" - vélte Ivan Konovalov, az orosz Stratégiai Konjunktúra Intézet igazgatója.