A Vecernje Novosti című szerbiai napilap minapi értesülése szerint a Biztonsági-Információs Ügynökség, azaz a szerb titkosszolgálat eddig több mint 80 ezer "személyes dossziét" adott át a szerb levéltárnak. A dokumentumok között akad csupán néhány oldalas, de vannak tízezer oldalt kitevő jelentések is.

A titkos archívumokhoz való hozzáférésről szóló törvény hamarosan a szerb parlament elé kerül, így a nyugat-balkáni országban is kutathatók lesznek a kommunizmus idején született jelentések. A legtöbb parlamenti párt támogatásáról biztosította a javaslatot.

Szerbia Szlovéniával, Macedóniával, Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval, az Európai Unióval és a NATO-val is megállapodást kötött az egykori UDBA, vagyis a jugoszláv kommunista állambiztonsági hatóság által összegyűjtött információk megosztásáról, ezek azonban nem vonatkoznak az úgynevezett személyes dossziékra.

Azokhoz a hozzáférést a szerb alkotmánybíróság több mint tíz éve meghozott döntése értelmében csak törvénnyel lehet engedélyezni. Ennek elfogadására várnak most nemcsak Szerbia, hanem a környező országok kutatói is. A törvényt már több alkalommal beterjesztették - legutóbb 2012-ben -, de mind a mai napig nem fogadták el.

"Akik a levéltári anyagokat tudományos célból vizsgálják, már most hozzáférhetnek Szerbia és az egykori Jugoszlávia levéltáraihoz, de a személyes dokumentumokat ők sem kaphatják kézhez" - írta a Vecernje Novosti.

Az egykori jugoszláv tagköztársaságok saját biztonsági szolgálatainak mindegyike vezetett hasonló dossziékat, ezért a levéltárosok úgy vélik, a többi ország állampolgárairól nem sok adat található Belgrádban. A levéltári anyagok egy része ugyanakkor Belgrád 1999-es NATO-bombázásakor megsemmisült.