A politikus közölte, riasztó híreket hallani arról, hogy a nagy kelet-európai átalakulások során elzárhatják a gázcsapokat, és számos ország energia nélkül maradhat. Hangsúlyozta, Magyarország nem engedheti meg magának, hogy ezzel zsarolják, s bár erősen függ a külső erőforrásoktól, a szénvagyonát több milliárd tonnára becsülik.

Hoppál Péter kijelentette: "szeretnénk a magunk kezébe venni a sorsunkat, ehhez meg kell nézni, milyen saját energiaforrásokat vehetünk igénybe a jövőben, és újra szükségünk lesz olyan szakemberekre is, akik azokat felszínre hozzák".

Szavai szerint a vájárok munkába állásával részben rajtuk is múlik majd a "jövőnk szabad alakításának lehetősége". A vájár a bátrak foglalkozása, veszélyekkel járhat, ezért jó erőnlétet, óvatosságot követel, valamint csapatmunkát, jó szaktudást és sokoldalúságot igényel - tette hozzá.

Azt mondta: ettől az évtől újra van jövője ennek a gyönyörű munkakultúrának, s bár a vájár szakma biztos jövőt ígér az azt tanulóknak és családjuknak, művelői könnyen átképezhetik magukat, úgy is megtalálják helyüket a munkaerőpiacon.
Polics József, Komló fideszes polgármestere arról szólt, hogy a kétkezi munkát nem szabad lebecsülni, anélkül ugyanis nincs GDP-növekedés. Arra kérte a fiatalokat, tanuljanak, és legyenek büszkék arra, hogy a továbbtanulásnál szakmát választottak.
Széplábi András, a szakiskola igazgatóhelyettese az MTI érdeklődésére elmondta, hogy két évtized után Baranyában, Nógrádban és Borsodban indul be újra a hároméves vájárképzés. Komlón tizenkét fiatal tanulja ezt a szakmát.

Hozzátette: a diákok egyéves gépészeti, ács és kőműves alapképzés után sajátíthatják el a bányaismereteket, majd képessé válnak bányagépek kezelésére, szerelésére, geológiai, geodéziai, hírközlési berendezések használatára is.

Az igazgatóhelyettes megjegyezte, hogy egy tanbánya nyitása mintegy félmilliárd forintba kerülne, amit egyetlen oktatási intézmény sem tudna finanszírozni, ezért a komlói vájártanulók a mélyműveléssel kapcsolatos gyakorlatot várhatóan a bakonyoszlopi bányában szerezhetik meg.

Kincs, ami nincs
A Figyelő korábban már megírta, nem teljesen egyértelmű, hogy mi a célja a kormányzatnak a szénbányák egyre gyakrabban hangoztatott újranyitásával. A földgáz drágulása miatt a világ egyes pontjain az energiaszektorban is reális alternatíva lehet a szén, de Magyarország valószínűleg nem ilyen hely.

Beteges, hogy szinte már szégyellni kell, ha egy országnak szene van, és ki akarja bányászni - mondta néhány hete Ózdon Orbán Viktor, ismét megerősítve, hogy a kormányzat komolyan számol a rendszerváltás után szinte teljesen leállított hazai szénbányászat felfuttatásával. A Fidesz ugyan jó ideje kokettál már a szénnel, a kitermelés jelentős bővítésére vonatkozó tervek, csak az elmúlt hónapokban jelentek meg igen élesen a kormánypárt kommunikációjában. Azóta, hogy a miniszterelnök tavaly ősszel a rezsicsökkentés szénre és tűzifára történő kiterjesztéséről beszélt, a kabinet folyamatosan napirenden tartja a témát, lényegében hetente érkezik egy megerősítő nyilatkozat valakitől.

Bár az időzítésben feltehetőleg a választások közeledte is szerepet játszik, egyre inkább úgy fest azonban, hogy a kormányzat nem csak kampánytémaként számol a szénnel. Az ígéreteken túl ugyanis konkrét lépések is történtek már. Értesüléseink szerint a szaktárca és a különböző szakmai szervezetek között rendszeresen van egyeztetés a kérdésben, Borsod-Abaúj-Zeplén és Baranya megyékben pedig klaszterek is összeálltak jövőbeli bányanyitások érdekében. Utóbbiakban a helyi önkormányzatok mellett vállalkozói érdekképviseletek, illetve tudományos műhelyek is helyet kaptak, és a Figyelő úgy értesült, most épp befektetőket keresnek a tervezett projektekhez. Más kérdés, hogy ez a legnehezebb része a folyamatnak, szakértők szerint ugyanis a hazai szenet több okból sem lehet gazdaságosan kibányászni. Ráadásul nem csak a bányák és a befektetők hiányoznak, nincsen bányász, és erőmű sem, ahol fel lehetne használni a felszínre hozott szenet.