Kitálalt a takarítónő! - adta hírül az egyik hírportál. A Fővárosi Közterület-fenntartó ZRt.-nél takarítást végző vállalkozás, a PQS Kft. egyik dolgozója borított. Nyugdíj előtt, kizárólag leadózott forintokra tartott volna igényt, de kérését elutasították, ezért fordult a nyilvánossághoz. Mint mondta, évek óta dolgozik a cégnél, s azóta, ha nem is feketén, de szürkén fizetik. Ami annyit jelent, hogy minimálbérre jelentik be, s a többit zsebből adják. És ezzel nincs egyedül. Sokadmagával sorban áll minden hónap 10.-én az Ecseri úti telephelyen, arra várva, hogy kiosszák nekik a feketemunkáért járó fekete pénzt.

A feketemunka nagyon gyakori, de fölöttébb ritka, hogy valaki ezt leleplezve kiáll a nyilvánosság elé - az emberek féltik az állásukat. Ennek fényében különösen elgondolkodtató, hogy a PQS neve újra és újra felbukkan a médiában a feketemunka kapcsán. A cég az ország számos pontján a MÁV vagonjait is takarítja, s egy másik hírportál szerint tiszta munkát végez - feketén. Nyilván az sem teljesen véletlen, hogy a PQS neve már egy nyomozás során is felmerült. Kíváncsiak voltunk, mivel magyarázza ezt a PQS ügyvezető igazgatója, Mong Péter, de ő napokig elérhetetlennek bizonyult, majd azt üzente, hogy nem kíván nyilatkozni.

Meglepő, de a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., amelynek a telephelyén a kérdéses munka folyik, nem tud, mert nem tudhat semmit. A fővárosi cégeket összefogó BVK Holding azt a tájékoztatást adta, hogy sem lehetőségük, sem törvényi felhatalmazásuk nincs a mások által foglalkoztatott és fizetett, ám náluk dolgozók ellenőrzésére. „A munkaszerződések adatvédelmi korátok alá esnek" - magyarázták. Azaz a szerződő partner üzleti titkának minősülnek, s annak hozzájárulása nélkül nem adhatók ki.

A tapasztalatok szerint a dolgok természeténél fogva az átlagosnál sokkal gyakoribb a feketemunka ott, ahol az állami, vagy önkormányzati vállalat kiszervezi, vagyis idegen cégre bízza azt a munkát, amit amúgy maga is elvégezhetne. Arra a kérdésre nem kaptunk egyértelmű választ, mi a helyzet a BVK Holding vállalatainál: kiszervezik, vagy éppen visszaszervezik a munkákat? „A 2010-ben hivatalba lépett új városvezetés az első intézkedések között vizsgálta felül a „külsős" szerződéseket, a BVK tagvállalatai hasonlóképpen jártak el, és az indokolatlan szerződéseket mindenhol felmondták, vagy ha erre nem volt mód, a lejártát követően nem újították meg." A válaszból sajnos az sem derül ki, jelenleg mennyi munkát bíznak külsős cégekre.

„Kiemelt figyelmet fordítunk a közérdekű bejelentők személyes adatainak védelmére. Éppen ezért adótitoknak minősül, hogy az említett takarítónő nyújtott-e be a hivatalhoz panaszt, illetve, hogy folyik-e vizsgálat a nevezett céggel szemben" - közölte érdeklődésünkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sajtóosztálya. Általánosságban annyit elmondtak, hogy a szabálytalan foglalkoztatással kapcsolatban az adóhivatal hatásköre az elmaradt adók és járulékok vizsgálatára terjed ki. Költségvetési csalás gyanúja esetében pedig bűntető eljárást is indíthatnak. A gyakran rajtaütésszerű ellenőrzéseken már nem csak a NAV revizorai, hanem a pénzügyőrei is részt vesznek, így megduplázva a számonkérők számát. Azoknak, akik megbuknak, minden elmaradt közterhet (adók, járulékok) visszamenőleg meg kell fizetniük, s adóbírságra is számíthatnak, az esetleges büntetőjogi szankciók mellett.

Általánosságban elmondható, hogy a vagyonőri és takarítási munkákat végző cégek azok, amelyek a legsűrűbben megégetik magukat. Az alkalmazottakat rendszerint bejelentik, de járulékot nem fizetnek utánuk. A pénzügyi nyomozók tapasztalatai szerint az utóbbi időben jellemző, hogy a lebukást követően legalizálják a munkavállalók alkalmazását. Ezt annál is könnyebben megtehetik, mert az egyébként valós munkákra korábban már szabályos alvállalkozói szerződéseket kötöttek. A tilosban járó cégek egyébként kétszeresen akarnak spórolni: a munkavállalók után fizetendő járulékok mellett az általuk nyújtott szolgáltatás áfáját is le akarják nyelni.

„A NAV jogalkalmazó szervként nem bocsátkozhat becslésekbe sem a feketegazdaság, sem az illegális foglalkoztatás térnyerésére vonatkozóan." - ezt a választ kaptuk a magyarországi feketemunka arányát firtató kérdésünkre. A Randstad most publikált felmérése már bőbeszédűbb. Eszerint a magyar GDP 22,1 százaléka származik nem adózott tevékenységből, azaz feketemunkából. Ami azt illeti, nem állunk valami jól a térség országaihoz képest. Ausztriában ennek a harmada, de Szlovákiában is alacsonyabb. Nemzetközi összehasonlításban valahol Délkelet-Európa szintjén állunk.