Aleksander Kwasniewski szemmel láthatóan nehezen türtőztette magát. Makszim Sevcsenko orosz újságíró épp hosszasan fejtegette, hogy Ukrajnában valójában polgárháború zajlik, a dnyepropetrovszki és a donyecki oligarchák feszülnek egymásnak. Ez a konfliktus vezetett ahhoz is, hogy Viktor Janukovics elnököt elmozdították a hatalmából, mert a donyecki térséget uraló tíz-tizenöt ember nem elégedett meg addig is hatalmas vagyonával, ezért harcot indítottak az energiaforrások megszerzéséért is - értelmezte a történteket.

A terem ekkor már rendesen zajongott, sokan kitapsolták a szónokot. Sevcsenko tett is egy gúnyos megjegyzést a demokráciára meg a toleranciára, miközben konokul visszatért ahhoz, hogy nincs bizonyíték orosz katonák tömeges kelet-ukrajnai jelenlétére. Végre elkerült tőle a mikrofon, lecsendesedett a hallgatóság. Andrij Jermolajev, az ukrán Stratégiai Tanulmányok Nemzeti Intézetének vezetője vette számba, mit hozhat a jövő. Ha nem lesz hamarosan békés megoldás, kialakulhat egy zárvány Ukrajnán belül, netán hasonló megosztottság is létrejöhet, mint a Koreai-félszigeten. Persze az sem zárható ki, hogy autonómiát kap a donyecki és a luganszki terület. Az oroszok is egyre többet hivatkoznak a konföderációs berendezkedésre.

ÁLLANDÓSUL A KONFLIKTUS
Azután a lengyelek ragadták magukhoz a szót. Nem kérdés, hogy Oroszország a válság része. Belső konfliktusról már csak azért sem lehet beszélni, hiszen a nemzetközi jogot megsértve, bekebelezték a Krím félszigetet, egy másik állam területét, jelentette ki Cezary Grabarczyk, a lengyel parlament, a Szejm alelnöke. Majd Kwasniewski összefoglalta az elhangzottakat. „Hallhattuk, hogy mi a reális helyzet, meg hallhattuk az orosz propagandát is", értékelt Lengyelország 1995-2005 közötti elnöke.

Oroszország, folytatta, már évek óta avatkozik be szomszédja életébe, megemelt gázárakkal, a meglévő belső feszültségek fenntartásával és élezésével. Éppen ezért a felsoroltakon túl még egy jövőkép képzelhető el. Az, hogy állandósul a konfliktus a jelenlegi szinten, nem lesz megnyugvás, mígnem az ukránok belefáradnak és beletörődnek a függő helyzetbe, vázolt fel egy újabb lehetséges forgatókönyvet Kwasniewski.

A dél-lengyelországi Krynica fürdőhelyen idén már huszonnegyedik alkalommal rendezték meg a „kelet-európai Davosnak" is nevezett gazdasági fórumot. A múlt héten három nap alatt a több ezer résztvevő közel százhúsz panelben és plenáris ülésen aktuális gazdasági, politikai, szociális témákat pörgetett végig. Ám bármilyen széles spektrumon mozogtak is a témák, a legtöbb hozzászólónak - mint egy Móricka-viccben - mindenről ugyanaz jutott az eszébe: az ukrán válság. Az alaphangulat már az első előadásban megfogalmazódott, miszerint a régióra nagyobb veszélyt jelent a konfliktus, mint korábban a 2008-as pénzügyi válság. Hiszen mint a Deloitte tanácsadó cég és a Rzeczpospolita lengyel gazdasági lap Krynicában közzétett felmérésből kiderül, a cseh, a lengyel és a magyar feldolgozóipar teljesítménye augusztusban már zsugorodott. Az 500 legnagyobb régiós vállalat árbevétele pedig tavaly elkezdett visszaesni. Pesszimista elemzők szerint, írta Krynicából a Financial Times, az egész kelet-közép-európai régiót maga alá temetheti a keleti válság, mivel a befektetők az egész tágabb kelet-európai térséget egyetlen egységként kezelik.

További részletek a Figyelő legfrissebb számában!