Egész Közép-Európát maga alá temetheti a konfliktus

Lambert Gábor
2014-09-14 14:00
frissítve: 2014-09-14 14:19
A kelet-európai Davosként emlegetett lengyel gazdasági fórumon, visegrádi szinten előjöttek azok az érdekellentétek, amelyek megnehezítik az uniós döntéshozatalt az ukrajnai válság kapcsán.
Aleksander Kwasniewski szemmel láthatóan nehezen türtőztette magát. Makszim Sevcsenko orosz újságíró épp hosszasan fejtegette, hogy Ukrajnában valójában polgárháború zajlik, a dnyepropetrovszki és a donyecki oligarchák feszülnek egymásnak. Ez a konfliktus vezetett ahhoz is, hogy Viktor Janukovics elnököt elmozdították a hatalmából, mert a donyecki térséget uraló tíz-tizenöt ember nem elégedett meg addig is hatalmas vagyonával, ezért harcot indítottak az energiaforrások megszerzéséért is - értelmezte a történteket.

A terem ekkor már rendesen zajongott, sokan kitapsolták a szónokot. Sevcsenko tett is egy gúnyos megjegyzést a demokráciára meg a toleranciára, miközben konokul visszatért ahhoz, hogy nincs bizonyíték orosz katonák tömeges kelet-ukrajnai jelenlétére. Végre elkerült tőle a mikrofon, lecsendesedett a hallgatóság. Andrij Jermolajev, az ukrán Stratégiai Tanulmányok Nemzeti Intézetének vezetője vette számba, mit hozhat a jövő. Ha nem lesz hamarosan békés megoldás, kialakulhat egy zárvány Ukrajnán belül, netán hasonló megosztottság is létrejöhet, mint a Koreai-félszigeten. Persze az sem zárható ki, hogy autonómiát kap a donyecki és a luganszki terület. Az oroszok is egyre többet hivatkoznak a konföderációs berendezkedésre.

ÁLLANDÓSUL A KONFLIKTUS
Azután a lengyelek ragadták magukhoz a szót. Nem kérdés, hogy Oroszország a válság része. Belső konfliktusról már csak azért sem lehet beszélni, hiszen a nemzetközi jogot megsértve, bekebelezték a Krím félszigetet, egy másik állam területét, jelentette ki Cezary Grabarczyk, a lengyel parlament, a Szejm alelnöke. Majd Kwasniewski összefoglalta az elhangzottakat. „Hallhattuk, hogy mi a reális helyzet, meg hallhattuk az orosz propagandát is", értékelt Lengyelország 1995-2005 közötti elnöke.

Oroszország, folytatta, már évek óta avatkozik be szomszédja életébe, megemelt gázárakkal, a meglévő belső feszültségek fenntartásával és élezésével. Éppen ezért a felsoroltakon túl még egy jövőkép képzelhető el. Az, hogy állandósul a konfliktus a jelenlegi szinten, nem lesz megnyugvás, mígnem az ukránok belefáradnak és beletörődnek a függő helyzetbe, vázolt fel egy újabb lehetséges forgatókönyvet Kwasniewski.

A dél-lengyelországi Krynica fürdőhelyen idén már huszonnegyedik alkalommal rendezték meg a „kelet-európai Davosnak" is nevezett gazdasági fórumot. A múlt héten három nap alatt a több ezer résztvevő közel százhúsz panelben és plenáris ülésen aktuális gazdasági, politikai, szociális témákat pörgetett végig. Ám bármilyen széles spektrumon mozogtak is a témák, a legtöbb hozzászólónak - mint egy Móricka-viccben - mindenről ugyanaz jutott az eszébe: az ukrán válság. Az alaphangulat már az első előadásban megfogalmazódott, miszerint a régióra nagyobb veszélyt jelent a konfliktus, mint korábban a 2008-as pénzügyi válság. Hiszen mint a Deloitte tanácsadó cég és a Rzeczpospolita lengyel gazdasági lap Krynicában közzétett felmérésből kiderül, a cseh, a lengyel és a magyar feldolgozóipar teljesítménye augusztusban már zsugorodott. Az 500 legnagyobb régiós vállalat árbevétele pedig tavaly elkezdett visszaesni. Pesszimista elemzők szerint, írta Krynicából a Financial Times, az egész kelet-közép-európai régiót maga alá temetheti a keleti válság, mivel a befektetők az egész tágabb kelet-európai térséget egyetlen egységként kezelik.

További részletek a Figyelő legfrissebb számában!