Két hét alatt bevenné Kijevet - közölte nemrég telefonon az elképedt José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével az orosz elnök. Vlagyimir Putyin nem beszélt a levegőbe: a szakadárok segítségére siető, modern haditechnikával felszerelt több ezres orosz reguláris erőnek alig egy hétre volt szüksége ahhoz, hogy kiseprűzze a Kijevhez hű erőket Kelet-Ukrajnából. Mire az Európai Unió e hét elején elfogadta az újabb gazdasági szankciókat a szomszédja ellen nyílt agressziót végrehajtó Moszkva ellen, a terepen már teljesen megváltoztak az erőviszonyok. A Minszkben múlt pénteken az ukrán kormány és a szeparatisták képviselői által aláírt tűzszüneti egyezmény már a Pax Putyin jegyében fogant. A múlt heti NATO-csúcson az is bizonyossá vált, hogy a Nyugat nem csak nem száll hadba Kijev oldalán az orosz agresszorok ellen, de a konfliktus elmérgesedésétől tartva fegyverszállítással sem segíti az ukránokat.

Európának és az Egyesült Államoknak nem sikerült megakadályoznia Vlagyimir Putyint céljainak elérésében. Ukrajna most a Krím félsziget után az ország keleti részét is elbukhatja. Jobbik esetben úgy, hogy Észak-Oszétiához, vagy a Moldovából de facto kivált Transznyisztriához hasonló befagyott konfliktus jön létre. A kör ezzel bezárult, bár egyesek szerint az orosz elnöknek az 1764 és 1917 között létezett, „Novorossziját" is magába foglaló orosz birodalom határainak visszaállítása a végső célja amellett, hogy távol tartsa határaitól a NATO-t.

További részletek a legfrissebb Figyelőben!