VERSENYSZELLEM
A Szent István Közgazdasági Szakközépiskolába járt egy túlsúlyos fiú. Norbi nem volt a tornaórák sztárja, de Széles Lajos testnevelő tanár mégis elismerően emlegette még a többi osztályban is. A fiú-nak ugyanis olyan akaratereje volt, hogy nem kifejezetten sportos alkata ellenére megtanult ötször úgy felhúzódzkodni a kötélre, hogy a lábát nem is használta. A tornatanár közölte, ha Schobert Norbi megtanulta, akkor mindenki képes lehet erre, és bevezette, hogy mindenki olyan érdemjegyet kap, ahányszor feljut csak a kezét használva a kötél tetejére. „Izzadtam, mint az állat, egyszer sikerült is felérnem, nagyon megküzdöttem azért, hogy kapjak egy egyest" - mesélte nevetve egy iskolatársa. Ő ebből a történetből ugyan megjegyezte Norbert nevét, de álmában sem gondolta volna, hogy egyszer ebből a srácból olyan fitneszguru válik, akinek 900 ezer követője lesz a Facebookon. (Erre leginkább azért sem gondolhatott, mert két évtizede még híre-hamva sem volt a közösségi portálnak.)
A dundi srácból rendőr lett, aki a járőri munka mellett elkezdett intenzíven foglalkozni a fitnesszel is, edzősködött, majd DVD-ket gyártott. A versenyzés, a küzdőszellem azonban semmit sem kopott. Már igen sikeres tréner volt ő s Rubint Réka is, és közismert emberként forgattak Törökországban. Nagyon sűrű volt az időbeosztás, mindenki hullafáradt lett az egész napos hajtás után. A társaság egyik tagja innen emlékszik egy momentumra, ami mindennél jobban jellemzi Norbi energiagazdagságát és versenyszellemét. A csapat szerzett olyan segwayeket - önegyensúlyozó kis elektromos roller -, amelyekből mostanában Budapesten is egyre többet lehet látni. Ezekkel mászkált a csapat, és amikor már mindenki pihenni szeretett volna, Norbi versenyt akart szervezni a „járművekkel".
A szintén fitneszes hátterű Rubint Réka mentalitása is ilyen volt: ha úgy adódott, egymás után levezetett két-három edzést, ha kellett, keveset aludt. „Mindig mindketten mindent nagyon akartak, elképesztő motivációik voltak" - mesélte egy barátjuk. Szerinte aztán egyszer csak megszületett a nagy felismerésük. „Aki tizenöt éve benne volt a fitnesz világában, kevés olyan élelmiszert talált, amit jó szívvel ehetett. Persze jó kaja a csirkemell, de azért hatodszor a héten mégsem annyira. Mindannyian figyeltünk magunkra, de néha jó lett volna egy Túró Rudi vagy egy szelet kenyér. Ők ezt ismerték fel. Így, ilyen röviden ez persze nagyon egyszerű, de a mai sikerig rögös út vezetett, próbálkozások, csalódások, új partnerek. Ilyen az üzleti élet, tele van pofonokkal, Norbinak önmagát és az embereket is meg kellett ismernie" - meséli forrásunk.
A LÁNCFŰRÉSZES
Most egy talán minden eddiginél meghatározóbb mérföldkő előtt áll a fitneszvállalkozó, hiszen cégével (lapzártánk idején) a BÉT-re lép, a globális piacra igyekezve. „Van egy idősebb barátom, aki azt mondta nekem, nagy fába vágom a fejszémet azzal, hogy a tőzsdére viszem a céget, és én a nagy fával egyet is értek, de szerintem nekem nem fejszém van, hanem motoros láncfűrészem" - jelezte a parkettel kapcsolatos komoly elszántságát Norbi. A Figyelő címlap-összeállításában bemutatjuk a Norbi Update tőzsdei megjelenésének főbb paramétereit, de azzal is foglalkozunk, hogy milyen cégek jöttek az elmúlt tíz évben a budapesti parkettre, és egy éppen tíz éve jegyzett cég tapasztalatairól is készítettünk interjút.