ELTÉRŐ LOGIKÁK
Apró történet, de sokat elárul arról, hogy a bankszektorban (is) mennyire eltérő lehet az állami és a piaci logika. Amióta a kormányzat bejelentette, hogy övé az MKB, valódi személyi változások még nem történtek. A pénzintézet egyik vezetője szerint „két hét múlva jön az állam, de még nem tudjuk, hogy ki vezeti majd a bankot". Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy különböző munkacsoportokban már zajlik a munka azért, hogy a céldátumként megfogalmazott október 1-jei váltás ne okozzon fennakadást. A bankban főleg az ügylet előkészítésében is aktív és szabályozó hatóságként is érintett MNB emberei „sertepertélnek". Lapunk úgy tudja, hogy az MKB-val személyesen is Nagy Márton ügyvezető igazgató foglalkozik sokat, de az állami vagyonkezelés révén érintett NFM munkatársai is kapun belül vannak már. (Nagy a nyüzsgés a bankok körül: a stratégiával, az esetleges vásárlások előkészítésével leginkább a Magyar Nemzeti Bank, azon belül is főként Balog Ádám alelnök szerepel, de az igazi terepmunkát Nagy Márton végzi. A gazdaság és a bankrendszer őreként ott van még a Nemzetgazdasági Minisztériumot vezető Varga Mihály. Jól jellemzi a két intézmény viszonyát, hogy az egyik jegybanki vezető szerint Simor András idején jobb volt a jegybank és a nemzetgazdasági tárca viszonya, pedig akkor nem egy politikai térfél adta a vezetőket. Eddig nem aktivizálta magát, de az állami vagyon gazdájaként Seszták Miklós fejlesztési miniszter is érintett. Míg a takarékokkal a Németh Lászlóné, a takarékszövetkezetek integrációjáért felelős államtitkár alatti világ, az MFB és az integrációs szervezet vezetői próbálnak eredményt elérni.)
Amíg azonban nincs kijelölve az új vezetőség az MKB-nál, addig minden nagyon lassú lesz. Egy nagybankot új pályára állítani olyan, mint a tankerhajót elfordítani. Lehet tekergetni a kormányt, mint a meszes, de egy bank iszonyatos gyökerekkel kapaszkodik a módszereihez, az „így szoktuk csinálni"-hoz, lassú lesz a változás. Igaz, forrásaink sokféle bejelentkezésről is beszámoltak: egyes államközeli cégek az MKB portfóliójából csipegetnének, míg az intézet bizonyos vezetői újult erővel barátkoznak a más bankoknál dolgozó döntéshozókkal.
ÁLLAMI SZÁNDÉKOK
Milyen tervei vannak még a kormányzatnak az első fél évben 300-400 milliárd forintos veszteséget elszenvedő hazai kereskedelmi bankok háza táján? (Pontosabb számot azért nem lehet mondani, mert még nem jelentett mindenki.) A magyar állam a kisbanki tőkeemelések, a TakarékBank megvétele (majd speciális eladása), a takarékszövetkezetek újraszabályozása és legutóbb az MKB bekebelezése után még mindig szeretné növelni a befolyását a hitelintézeti szektorban - vélik a hazai ágazat egyes szereplői. Evés közben jön meg az étvágy! Forrásaink szerint ha akad még olyan bank, mint az MKB korábbi tulajdonosa, a bajor BLB, amely a brutális leírási veszteséget is vállalja, akkor az állam még mindig vásárolna. Magyar bankot ma legfeljebb a magyar állam vesz. Döntéshozóinak puhábbak a szempontjai, és úgy alakíthatja a szabályozói feltételeket, hogy amit vesz, az később jól muzsikáljon. Adjunk ötleteket? Például, ha van 50 milliárd forint potenciális veszteség a frissen megvett MKB hitelezte ingatlanportfólión, akkor megteheti, hogy nem képez prudensen céltartalékot, hanem inkább eladja a könyv szerinti értéken azt egy állami cégnek. Az MKB mérlegében ezek után már nincs több veszteség. Azt pedig a kormányzaton már úgysem kéri számon senki, hogy milyen értéken tartja nyilván a befagyott ingatlanvagyont. A hitelintézet veszteséges működését talán számon kérnék, de az eltüntethető, ahogy az állami tulajdonos a szabályozással bármely bankot tönkretehet és bárkit feléleszthet. Neki egyedül jó üzlet lehet egy hitelintézet, mert ő diktálja a környezeti tényezők egy jelentős részét.
MIÉRT NEM ADJÁK?
A kormányzat bankrendszerrel szembeni lépései a legerősebben öt intézetre koncentrálódtak eddig. A piacvezető OTP viseli a legnagyobb nominális terheket, mellette a lakossági devizahitelezésben és a nagy ingatlanprojektek finanszírozásában is aktív MKB, Erste, Raiffeisen, CIB volt a fő kárvallott, az ő tulajdonosaik mérlegelhették a leginkább a kivonulást. Az MKB már zsebben van, az OTP nem eladó, és újabban mintha a három további bank is elzárkózna a dealtől. Pedig e hitelintézetek tulajdonosai mára nagyjából megértették, hogy a magyar környezetből a következő években sem sül ki sok jó számukra. Vannak persze mindig optimisták is, akik lapunknak azt mondták, hogy talán most jött el a mélypont, több csomag már nem lesz, már nincs hivatkozási alap a sanyargatásra, ám a többség reálisabb. Inkább azzal magyarázzák a maradást, hogy nem tudnák elviselni a távozás azonnali veszteségét. „Minden magyar bank valamilyen értéken nyilván van tartva az anyaintézet könyveiben. Manapság a könyv szerinti értéken semmiképpen sem lehet bankot értékesíteni, de inkább még az eladónak kell fizetnie. A bajor állam talán kibírt egy ilyen, 700 millió eurós veszteséget, de egy osztrák magánbankcsoport ezt nem bírja ki" - magyarázta egy forrásunk.
A puhatolódzások mindenesetre folyamatosak. A Figyelő úgy értesült, hogy szeptember elején több fontos kormányzati vezető is találkozott meghatározó osztrák bankárokkal. Előbb Lázár János miniszter Karl Seveldával, a Raiffeisen Bank International vezetőjével. Majd Orbán Viktor miniszterelnök Andreas Treichl Erste-vezetővel (ezt a találkozót pár hónappal korábban egy Treichl-Lázár találkozó is előkészítette). A Magyar Nemzet arról írt, hogy a kormányzat aziránt puhatolódzott, milyen terhek nem csökkentik a bankok hitelezési aktivitását. Egy bankvezető forrásunk szerint a pénzintézet mindig pénzt akar keresni. Ha 0 az adója vagy ha 100 milliárd forint, akkor is kihasználja a jó üzleti lehetőségeket, ám mindenkinek meg kell tanulni, hogy a kockázatkezelés, a hitelezés egy szakma, nem pedig politikai szándékok kérdése. Természetesen igyekeztünk hivatalosan is megkérdezni az érintett bankokat ezekről, persze részleteket nem tudhattunk meg. Az Erste így fogalmazott lapunknak: „Az Andreas Treichl-Orbán Viktor találkozóval kapcsolatos piaci információt nem kommentáljuk. Mindazonáltal az elmondható, hogy az Erste-csoport az Európai Unió keleti felében működő bankcsoportként valamennyi országban kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik a mindenkori kormányzattal." A Raiffeisen, bár konkrét szakmai kérdéseinkre válaszolt, a személyes találkozót érintők elől kitért.
A Figyelő 38. számában megjelenő összeállításában bankonként vizsgáljuk a magyar piac szereplőinek helyzetét!