Szeptemberben és októberben 20-20 százalékkal többen kötnek nyaralóra biztosítást, mint más hónapokban, ennek oka az, hogy egész télre üresen marad a ház. Miután a nem lakott épület fokozott kockázatot rejt, így annak a biztosítása is drágább - áll a közleményben. A hosszabb ideig üresen álló lakóingatlanok esetében növeli a kockázatot, hogy például egy csőtörés, vagy elektromos tűz sokkal tovább rongálja a házat.

A betörések is nagyobb kárral járnak az ilyen ingatlanoknál.A FBAMSZ-tól kapott információ szerint egy 100 négyzetméteres siófoki családi ház - alapszintű - épületbiztosítása állandó lakók esetén évi 18-19,5 ezer forint. Egy ugyanekkora nyaraló, ugyanott 28-30 ezer forintért biztosítható. Ezekben a díjakban azonban nincs benn az ingóságok biztosítása.

A biztosítók gyakran szigorúbb feltételeket szabnak a nyaralókra, mint a lakásokra. A biztonsági zárak és rácsok mellett az is a kártérítés feltétele lehet, hogy a hosszabb időre üresen hagyott épületben legyen elzárva a központi vízcsap, és lekapcsolva a villanyóra főkapcsolója.

Miután a nyaralóbiztosítások jóval drágábbak, mint a lakásokra kötöttek, vannak olyanok, akik állandó lakosként jelentik be valamelyik családtagjukat a nyaralóba, így téve olcsóbbá a biztosítást. Ez azonban nem jó ötlet - véli a FBAMSZ. Az állandó lakottság ugyanis könnyen ellenőrizhető például a közműszámlák alapján. Ha pedig a kár vizsgálata során bebizonyosodik, hogy a biztosított lakóház valójában nyaraló, a biztosító jogosan tarthatja vissza akár a teljes kártérítést is.

A MABISZ adatai szerint mintegy 3 millió biztosított lakás van ma Magyarországon. A FBAMSZ becslése szerint ennek a 10-15 százaléka nyaraló. Az arány azért is alacsony, mivel sok nyaraló nem biztosítható területen - például ártérben - fekszik.