Fogadna ön arra nap, mint nap, hogy összedől a világgazdaság? Nassim Nicholas Taleb libanoni közgazdász-matematikus éppen ezt tette. Átélte, ahogyan országa, amely évtizedekig a béke szigete volt a Közel-Keleten, egy pillanat alatt összeomlott. A tudós úgy vélte, hasonló krach a pénzügyi piacokon is bármikor előfordulhat, márpedig ezt - befektetőként - jó volna elkerülni. Így aztán sajátos stratégia mentén alkalmazta a Whartonon tanultakat: negatív eseményekre kötött opciókat. Arra játszott, hogy ha valóban beüt a ménkű, akkor meggazdagszik, addig pedig minimalizálja a veszteségeit. Bejött neki. 2001. szeptember 11-én egy csapásra gazdag ember lett.

A történetet klubunk meghívottjaként csütörtökön mesélte el vendégeinknek az ismert matematikus-pszichológus. Miután képet kaptunk az említett szerzőről, annak 2009-es A fekete hattyú című könyvének alapgondolatát vezette le a MGYOSZ és a Figyelő közös szervezésében megrendezett klub közönségének. „Ez is azon könyvek közé tartozik, amelyekből sokat tanultam, miközben nem értek vele egyet" - ismerte el.



A mű nem könnyen megérthető fő mondanivalója szerint mindennapi életünket a Gauss vagy normál eloszlás jellemzi: egy átlagos két méter feletti ember 203 centiméter, egy átlagos 90 év feletti 93 éves. Isten hozott Átlagisztánban! Itt nincsenek kirívó esetek, nem él köztünk három méteres vagy 200 éves embertársunk. A gazdaság ellenben más logika mentén működik, s ezt már a francia matematikusról elnevezett Cauchy-eloszlás írja le. Ennek lényege, hogy igenis vannak az átlagostól nagyon is elütő esetek. Egy átlagos 5 milliárd forint feletti vagyonnal rendelkező embernek 27 milliárdja van, ám a leggazdagabbaknak ennek nagyon is többszöröse. S ezzel megérkezünk Extremisztánba. Itt már képtelenség jósolni, nagyjából bármi megtörténhet.
Megváltozott a világ. Ma már átlagisztáni betegségeket képes az orvostudomány extremisztáni gyógymóddal kezelni, így akinek mostanság lesz infarktusa, és azt időben elkapják, csaknem azonos életminőséggel folytathatja, mint korábban.

EGYENSÚLYOZNI TUDNI KELL
Ahhoz, hogy e helyzetben túléljünk, a korábbiaktól eltérő tudás és készségek szükségesek. Konvertálható ismeretanyag, és az optimalizálás helyett modellek alkalmazása - ez lehet napjaink üzleti döntéshozóinak sorvezetője. A modellek és makettek egyébként nem drágák, költséges inkább a tudás validálása lett - állítja Mérő László.




Ugyancsak a túléléshez segíthet hozzá az antifragilitás képessége, amelyről az említett Taleb egy tavaly megjelent könyvében ír. A törékeny szó ellentétét senki nem fogalmazta meg pontosan, hiszen annak lényege, hogy nemcsak hogy nem sérülékeny valami, de éppen a támadásból, erőből merít ellenerőt, így végeredményben profitál belőle. Az ügyes, sikeres befektető éppen ilyen; a veszteségekből is fel tud állni, sőt képes azt nyereséggé konvertálni. Épp, mint a görög mitológiában a hidra: csak akkor nő ki még egy feje, ha bántják.




S ha már túlélésről esett szó, kérdésre válaszolva Mérő László kifejtette: a darwini evolúciót máig hajlamosak vagyunk félreérteni. Ugyan szó sincs arról, hogy az erősebb győz és fejlődik tovább. Ha mondjuk - hoz példát - egy halfajtának harmatgyenge egyede születik, annak esélye sincs megmaradni a ragadozóktól hemzsegő óceánban. Ám annak egy-egy örvényes részén igen. Oda ugyanis nem mennek az erősek, így paradox módon simán előfordulhat, hogy éppen az erős nem él túl, hiszen mindig hasonlóan erősekkel kell megküzdenie. Az örvény túléléséhez ellenben más kell: egyensúlyérzék. Aki e téren jobb, az fog megmaradni.
Ismerős? Éppen ez a homo sapiens története. Isten hozott a világunkban!