Modi megválasztását követő első személyes interjúját Zakaria-nak adta, akit hétvégi villájában, Új-Delhiben fogadott egy hete. A miniszterelnök személyes attitűdje különbözik a legtöbb vezetőtől, akik főként elvek, tanult információk alapján döntenek - Modi az élményeiből merít. Szegénynek született a kasztrendszer alján, majd 17 évesen elhagyta otthonát, s bár idő közben mesterdiplomát is szerzett, a legmélyrehatóbb tapasztalatot a hosszú indiai körútja adta.

A valósághoz és a hétköznapi emberekhez való közelségét tükrözi, hogy az ország problémáit életszerűen látja és beszédeiben is így világítja meg, ami roppant népszerűvé teszi. A közegészségügyi és köztisztasági viszonyokat állította középpontba, amikor kifejtette, hogy Indiának elsőként WC-kre van szüksége, s csak aztán jöhetnek a templomok. Ez annál is meghatározóbb állítás volt, mivel kiegyezést sugall a realitások és (pártja) heves hindu nacionalizmusa között.

Az ország regionális kapcsolatainak kezelésében is sikerrel járt. Óvatosan körbeudvarolta Japánt és finoman kritizálta Kínát, majd visszalépve egyet partneri hangot ütött meg. Manővereinek eredménye óriási mennyiségű tőkeimport lett mindkét országból. Következetesen Amerika-párti, bár az ukrán konfliktus kapcsán (mindeddig) néma maradt a szövetséges oroszok akcióival kapcsolatban.

Sikereit egyedül a szakterületén, a közgazdasági kérdésekben mutatott hezitálása árnyékolja be, ugyanis vonatkozó reformjai sokat késnek és kezdetnek csalódást keltő költségvetést hozott össze. Ugyanakkor programja messze áll a szabadpiaci elvek dogmatizálásától. Reagannel és Thatcherrel ellentétben csak akkor bízza a piacra a koordinációt, ha az kínálja a legjobb eredményt, amennyiben a kormányzati irányítás hatékonyabb, képes váltani. Védelmébe vette India meglehetősen masszív protekcionizmusát is, valamint nemet mondott a jelentős állami vagyon privatizálására is.

Az összkép már-már lenyűgöző, de Modi visszafogottsága talán túlzottnak bizonyul majd - ezt sugallja a Morgan Stanley fejlődő piacokról készített tanulmánya. Egyik következtetésük, hogy az erős támogatottságú vezetők elszalasztva a második év kínálta remek lehetőségeket a fájdalmas reformok bevezetésére, képtelenek megtartani az ország tőkevonzó képességét.

Fareed Rafiq Zakaria (1964-) indiai-amerikai újságíró. A Newsweek rovatvezetői és a Newsweek International szerkesztői posztját 2000-től tíz éven keresztül töltötte be, majd átszerződött a Time-hoz, cikkeit továbbá a The Washington Post közli. Nagyhatású műve, A posztamerikai világ magyarul is olvasható. A CNN Fareed Zakaria GPS című műsorának vezetője.