Jó napot S Nagy úr, meghoztam! Az OLX.hu amúgy jópofa autós reklámján így köszönti a versenykocsija alatt fekvő illetőt egy neki alkatrészt hozó férfi. Derűs a hangulat, és semmi kétség, S. Nagy úr tenmaga mindjárt be is építi a motyót a nevével ékesített versenygépbe. Lovas Károly, a Magyar Autóklub főtitkár-helyettese, szakemberként azonban aggasztó részleteket is meglát az amúgy üde kedvcsinálóban. „Közterületen, még csak nem is műhelyben, egy nem szakember civil egy autó futóművét javítja, és azzal közlekedni fog!" - summázza saját olvasatában a látottakat Lovas Károly. Különösen annak fényében tartja rossz üzenetnek, hogy bezzeg az élelmiszerbiztonsági hatóság - kis túlzással - már akkor is fellép, ha egy légy rászáll a húsra, kimegy az akciócsoport és minden érintettet megbüntetnek. Pedig napjainkban rossz hústól Magyarországon szerencsére, senki sem halt meg, de a közlekedési balesetekben évente 650-700 ember veszíti el az életét.

Halálos hanyagság

Lovas Károly ezért sem tartja elfogadhatónak, hogy ennek ellenére nagy átlagban még sem vizsgálják ki a közlekedési balesetek többségének igazi okát, sem az érintett járművek állapotát. Az esetek zöménél az eljárás azt állapítja meg, hogy a sofőr okozta a bajt.
A statisztikák alapján mindössze a balesetek alig fél százalékánál derül így ki, hogy az autó volt a hibás. Ezzel szemben a nyugat-európai átlagban Lovas Károly szerint 5-8 százalék a műszaki hibás, ez alapján gyanítható, hogy az adat nem reális.

És a tendencia sem jelent sok jót, mert külföldről szinte ömlenek az országba a jobb, de inkább rosszabb állapotú használt autók. Az évente behozott 70 000-71 000 használt kocsit mintegy 20 százaléka 15 év feletti, több mint a fele pedig legalább 8-10 éves.
Pedig a spórolós magyar autós legfeljebb a műszaki vizsga előtt nézeti meg az autóját és akkor is csak a legszükségesebbeket javíttatja ki rajta. Csak az a fontos, hogy átmegy-e a megfáradt jószág a vizsgán.

Mindez egyre világosabban kirajzolódó trend a Magyar Autóklub műszaki állomásainak is, ahol évről évre nagyobb, tavaly csaknem 20 százalékkal nőtt a szerviz forgalom. Ennek a növekedésnek csaknem a felét, 8-10 százalékát Lovas Károly annak tudja be, hogy a külföldről behozott használtautók műszaki állapota már olyan rossz, hogy azonnal, legalább pár égető hibát kénytelen az új tulajdonos megjavíttatni.

A klubtagok ugyanis a műszaki vizsga előtt megvizsgáltathatják a járművet, mit kell cserélni, javítani rajta, hogy megfeleljen az előírásoknak, amit azután el is végeztethetnek a klub műszaki állomásain, ahol utána zárt rendszerben a kocsi le is vizsgázik. Ebben a rendszerben a klub műszaki állomásain naponta 300-350 autó fordul meg, és évente csaknem 100 000 műszaki vizsgát bonyolítanak le a klubtagoknak.

Súlyosabbak a gondok

A szerviztapasztalatok alapján azokkal a nagy értékű 10-15 millió forintos kocsikkal, amelyeket azért hoznak külföldről, mert így valamivel olcsóbb, általában nincs komoly baj. Az 1-1,5 millió forint értékű importált használt járművekkel viszont annál több. Sokan szeretnék ugyanis ennyiből megúszni az autóvásárlást, de ennyiért ilyen nincs. Ezek azok a járművek, amelyeknél általában rossz a futómű, a fék műszaki állapota, már a motor is betegeskedik. Mindez érthető is, hiszen a kocsival addigra már 280-330 000 kilométert is megtettek, csak az órát, fütyülve az emiatt járó büntetésekre, egyszerűen visszatekerték. Hiába az ordító jelek, a reménykedő vevőknek valahogyan még sem tűnik fel az ilyesmi. Lovas Károly szerint azért nem, mert az emberek nem akarják elhinni, amit látnak. „Az a meggyőződésük, hogy egyedül ők fogták ki a „tuti kocsit"- tapasztalja az átverhetőség mindennapos pszichológiáját a szakember.

Pedig több mint gyanús lehetne az „elveszett szervizkönyv", vagy, hogy „kiszakadt belőle néhány oldal". És ez még a kegyes csalás ahhoz képest, amikor egyszerűen kicserélik a középső árulkodó oldalakat a kínos, be beszédes bejegyzésekkel. Olyanokat például, amin be volt pecsételve a 250 000. kilométernél elvégzett olajcsere még 2 évvel ezelőtt...

Csak ezen eltüntetett adatok nélkül tűnik úgy, mintha az utolsó szerviz 100 000 kilométernél lett volna, összhangban az alig 108 ezer kilométerre visszatekert órával.

Nem ártana tehát résen lenni, mert komoly meghibásodások forrása lehet, ha az autón amúgy sem végezték már el az esedékes nagy karbantartást, miközben vissza is tekerik a kilométerórát és eladják. Az új vevő pedig abban a hiszemben, hogy még „még csak ennyi kilométer van a kocsiban" szintén nem viszi a szervizbe, az égető karbantartás, alkatrészcserék nélkül használja tovább, amitől tönkremehet a motor, vagy baleset, tragédia következhet be.

Egészséges gyanakvás

Lovas Károly szerint azonban több-kevesebb körültekintéssel és egészséges gyanakvással, megelőzhetjük a kellemetlenséget, ha betartjuk az autópiac íratlan, örök szabályait.

A vásárlás előtt olyan szervizbe vigye el átvizsgálni a kinézett járművet, ahol értenek a márkához, lehetőleg a típushoz is. Már az is jelzés értékű, több mint gyanús, ha ebbe az eladó nem akar belemenni, ez esetben érdemesebb máris odébbállni.
Vigyen magával a leendő vevő egy festékvastagság mérőt. Mérje meg a karosszéria-éleket, az abszurd értékek arra utalnak, hogy karambolos volt a kocsi és nem volt szakszerűen javították. Erre utal az is, ha az ajtóknál, a motortér vagy a csomagtartófedél illesztésénél nem egyenletes méretűek a rések. Ugyanerről árulkodik a festék a szélvédőt tartó, vagy az ajtógumin. Ha a motortérben a csavarok teteje sérült, alapos a gyanú, hogy a motort már legalább egyszer kiszerelték, nem árt megtudni, mit ír erről a szervizkönyv, intő jel, ha semmit.

Vásárlás előtt kötelező a próbaútra, ahol ellenőrizhetjük, hogy minden kezelőszerv és lámpa működik-e. Annyit vezessünk, hogy felmelegedjen a motor, kiderül felforr-e vagy csöpög-e a hűtővíz, szivárog-e az olaj.

Ellenőrizzük a kulcsokat, az okmányokat, javítási számlákat és szervizkönyvet is. Ha hiányoznak, valami huncutság lehet a kocsival.
Azt, hogy kőrözik a kocsit, vagy valamilyen pénzügyi teher van rajta, például a nem törlesztett autóhitel miatt lopott-e a jármű, rendszerint csak utólag, az eredetvizsgálaton derül ki, nem a kereskedőnél. Érdemes a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEK KH) igazolást kérni erről. Pár ezer forintos macera, ráadásul leendő vásárlónak akkor adják ki az igazolást, ha a tulajdonos erre írásos felhatalmazást ad, de megéri.

A külföldről frissen behozott kocsiknál előre el kell kérni a jármű javítási számláit. Ezen látszik az is, ami a szervizkönyvben talán nem, hogy mikor mit javítottak rajta. Tüzetesen vizsgáljuk meg a bejegyzéseknél a pecsétet is, hogy nem krumpliból faragták.

De mindenek előtt, azt kell eldönteni, mennyi pénz jut autóvásárolásra és mennyi a fenntartásra. Kisebb kompromisszumok beleférnek, de az ár nem mehet az alapvető műszaki tartalom és a minőség rovására, mert a kicsit olcsóbb, itt is, ott is beteg autó mindig sokkal drágább lesz végül a vevőnek. Ahogyan Lovas Károly tanácsolja, senki se vegyen eleve rosszat.

Ezt sose hagyd ki, ha nem új kocsit veszel!

Olyan szervizbe vizsgáltasd át a kinézett kocsit, ahol értenek a márkához
Mérd meg a festék vastagságát a karosszéria-éleken
Kötelező a próbaútra, hogy minden működik-e
Sose vegyél eleve rosszat.