Eddig sok politikai jóslata be-tel-jesedett Konrád György-nek, aki a Figyelő ké-ré-sé-re nemcsak a rendszerváltás idejét idézte fel, de újabb „előrejelzéseket" fogalmazott meg. A korábban Csurka Istvánnal is jó kapcsolatot ápoló író a megegyezés kultúrája mellett az idealizmust is hiányolja a magyarországi politikából.
- Ha Szent István-rendet kapna, átvenné?- Nem hiszem. Úgy gondolom, utánanéznék, kik kapták meg eddig, s ha látnám a pompás neveket, akkor minden bizonnyal úgy érezném, nem igazán illek ebbe a társaságba.
- Nemrégiben korábbi párttársával, Haraszti Miklóssal beszélgetve felmerült, hogy ő a politikát választotta az irodalom helyett. Mi segített önnek, amikor hasonló döntési helyzetekbe került?- Mindig is az irodalom érdekelt, a politika ellenben már kis mennyiség után untatott. Más alkat vagyok: nem nagyon akarom a dolgokat és az embereket ilyen-olyan irányba terelni, befolyásolni. Érdekesebbnek tartom a szemlélődést a cselekvésnél. Szerintem mindenki maradjon annál a képességénél, amit a legnyugalmasabban tud gyakorolni.
- Mivel tudta elhárítani a megkereséseket? 1990-ben SZDSZ-elnököt, a választásokon pedig listavezetőt szerettek volna csinálni önb...
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2014/40 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!