A felvásárlás mellett sok indok szól, viszont mégsem valószínű, hogy sor kerülne rá. A Yahoo vezetősége elvi okokból se menne bele az eladásba, hisz akkor cégük ingyen kelne el a piacon. Igazuk is van abból a szempontból, hogy a cég piaci értéke nem nulla, hisz nem csak Alibaba részvények képviselik a cég vagyonát, hanem egyéb pénzügyi termékek is. A Yahoo-hoz tartozik a Yahoo Japan-ban képviselt 8 millió dollár értékű tulajdonjog is, amelyhez az Alibaba ingyen jutna hozzá egy esetleges felvásárlás során.

A korábbi gondolatmenet azonban nem változtat azon a tényen, hogy az Alibaba a legnagyobb ajánlattevő a Yahoo tulajdonában levő Alibaba részvényekre. Ugyanis az Alibaba nem fizetne adót a megvásárolt részvényekre, mivel a visszavásárolt saját részvényei kikerülnének a forgalomból, azokat nem adnák tovább a piacon. Újabb részvénykibocsátással azonban pótolni tudná a forgalomból kieső értékpapírokat. Ellenben ha egy harmadik fél vásárolná meg a Yahoo tulajdonában levő 34 milliárd dollár értékű Alibaba részvényeket, és adná tovább hasonló áron, akkor 13 milliárd dolláros adó befizetésre lenne kötelezve.

Az Alibaba szemszögéből nézve 384 millió új részvény kibocsátása a Yahoo felvásárlásának céljából, azaz hogy megszerezzék a Yahoo tulajdonában levő 384 millió Alibaba részvényt, nem kerül semmibe.

Annak tudatában, hogy a fent említett okok miatt kis esély van a piaci felvásárlásra, Matt Levine egy érdekes elgondolásra hívja fel a figyelmet. Alapesetben, ha valaki felvásárolja a céget, akkor nagymértékű adófizetésre van kötelezve, amely jelentősen csökkenti az üzlet jövedelmezőségét. Viszont, ha az Alibaba közvetítő szerepet vesz fel a felvásárló és a Yahoo között, akkor mindenki jobb helyzetbe kerül.

Tegyük fel, hogy a felvásárló 15 milliárd dollárt hajlandó fizetni a Yahoo-ért (Alibaba részvények nélkül). Ez viszont csak úgy mehetne végbe, ha először felvásárolná a részvényeket, majd adófizetés mellett ezeket eladná. További 7 milliárd dollárnyi készpénzre lenne szükség, így összesen 43 milliárdba kerülne ez a vásár. Azonban mindenki jól jár, ha az Alibaba megveszi 47 milliárd dolláros áron a Yahoo-t, majd a részvényektől mentes céget eladja 12 milliárdért, mivel
• a Yahoo részvényesek 47 milliárdot kapnak az eredeti 43 milliárd helyett
• a felvásárlónak 15 milliárd helyett csak 12 milliárdba kerül az alku
• az Alibaba a 47 kifizetett milliárdból 42-őt visszakapna, majd a Yahoo eladásából adózás után 8 milliárdot nyerne.

Egy másik érdekes lehetőség az Alibaba részvények megszerzésére az lenne, ha a Yahoo alapítana egy leányvállalatot, melyhez kihelyezné ezeket a részvényeket. Ekkor az Alibaba csak a leányvállalatot megvéve kapná vissza a részvényeit kedvező áron (a Yahoo-nak egy piachoz képesti prémiumot fizetve, de az Alibaba árfolyama alatt), nem kellene a Yahoo vállalkozásának egészét felvásárolnia. Ezzel a módszerrel csupán két probléma merül fel: az így visszaszerzett részvények nem lesznek tökéletes helyettesítői az eredeti Alibaba részvényeknek, valamint a Yahoo-nak legitim indokra lenne szüksége, hogy ilyen leányvállalatot alapítson, melyet követően akár 1-2 évnek is el kellene telnie, hogy egy ilyen tranzakció végbe mehessen.

Összességében az eredeti felvásárlás mégis csak nullának értékelné a Yahoo üzleti vállalkozását, annak ellenére, hogy 42 dollárt fizetne minden egyes Yahoo részvényre (jelenleg 40 dollár alatt van az árfolyama).
Matt Levine jelenleg a Bloomberg View rovattervezője, korábban befektetési bankákért, valamint szerkesztőként is dolgozott. Jogi diplomáját a Yale Egyetemen szerezte.