A felvonulás ellen tüntetők a hongkongi lapbeszámolók és internetes videofelvételek szerint péntek délután sokasodtak meg a hatodik napja utcára vonuló demokrácia párti tüntetők körül. A rendőrök sikertelenül próbálkoztak a belvárosi Mong Kok bevásárlónegyedben az erőszak feltartóztatásával, a South China Morning Post becslései szerint a demonstrációt ellenzők közül mintegy négyszázan a békés tüntetőkre támadtak, azok sátrait és transzparenseit szétverve. Hasonló összetűzésekről a város más negyedeiből is érkezett jelentés.

A beszámolók szerint az elmúlt napokban növekedett a demonstrációt ellenzők tábora, mind több lakos, üzlettulajdonos követelné ugyanis, hogy az élet álljon vissza a rendes kerékvágásba. A helyszínen tartózkodó önkéntesek sebesültekről is hírt adtak, ezek száma ugyanakkor nem ismert.

A Foglald el a központot! mozgalmat támogató Anonymous hackercsoport pénteken azt jelentette be, hogy több, a Peking-barát hongkongi vezetéshez kötődő honlapot is sikerült feltörnie. A csoport többek közt elérhetetlenné tette a legnagyobb politikai párt, a Demokratikus Szövetség egy Jobb Hongkongért (DAB) oldalát, de támadta a hongkongi rendőrség és a nemzetközi repülőtér honlapjait is.

Peking-barát törvényhozók pénteken közös nyilatkozatban kérték a kormányt és a diáktüntetőket a helyzet párbeszéd útján való, minél gyorsabb feloldására, mondván, a tüntetések komolyan befolyásolják a lakosok napi életét, a társadalom működését és az üzleti életet. Utóbbival kapcsolatban Gregory So kereskedelmi miniszter, kereskedelmi kamarák, valamint kis- és közepes vállalatok képviselői is felszólaltak pénteken. Azzal érvelnek, hogy komolyan visszaesett Kína különleges igazgatású területén az üzleti aktivitás. A vállalatok szerint például az éttermek forgalma mintegy 70, az óraeladás pedig mintegy 60 százalékkal esett vissza az elmúlt napokban.

Az eseményekről korábban csupán szűkszavúan megemlékező szárazföldi kínai média pénteken szintén a tüntetés káros voltát hangsúlyozta az olvasók számára, a demonstrációt "illegálisnak", felindulásból kezdődőnek nevezve, s károsodott hongkongi lakosokat idézett. Több központi lap, így a Zsenmin Zsipao és a Global Times is azt hangsúlyozza: a tüntetéseknek semmilyen hatásuk nem lesz, Peking nem tesz engedményt a demokráciát követelő aktivistáknak.

A hongkongi tüntetések a választási rendszer reformjának elmaradása miatt kezdődtek. A Kínához 1997-ben visszakerült gyarmatnak Peking az "egy ország, két társadalmi rendszer elve" keretében magas fokú autonómiát ígért és biztosított, ám ragaszkodik ahhoz, hogy a jövőbeni választási reform a hongkongi alaptörvény és az ország törvényei alapján történjen. A hongkongi minialkotmányban foglaltak szerint "a végső cél" egy reprezentatív jelölőbizottság által jelölt hongkongi kormányzó általános választójog alapján, demokratikus úton való megválasztása. A demonstrálók úgy vélik, a szabad választásoknak része kell, hogy legyen a szabad választhatóság, ezért követelik a jelöltállítás jogát.