Az ipari kibocsátás visszaesése, rossz foglalkoztatási adatok és gyengülő fogyasztói bizalom - a legutóbbi adatok elbizonytalanították a német gazdaságba vetett hitet. A közgazdászok véleménye azonban megoszlik arról, valójában mennyire is gyenge ez a gazdaság.
Az ipari termelés kedden jelentett nagymértékű visszaesése mellett az elmúlt hetekben hanyatlott a fogyasztói bizalom és a német versenyképesség is. A rossz híreket tetőzték a vártnál gyengébb munkaerőpiaci adatok is.
Recesszió? A termelési adatok „csalódást okoztak" mondta a Local munkatársának Joachim Scheide, a Kieli Gazdaságkutató Intézet (IFW) képviselője. "Senki sem várta, hogy a termelés ennyire visszaesik augusztusban" - mondta. „Ez azt jelentheti, hogy a GDP a harmadik negyedévben zsugorodik és a negyedikben csak kevéssé nő" - tette hozzá.
A második negyedévben szintén csökkent a gazdaság 0,2 százalékkal, így egy újabb csökkenés technikai recesszióba sodorhatja az országot.
„Az ipari termelés augusztusi nagymértékű visszaesése lényegében azt bizonyítja, hogy a német ipar újra recesszióba süllyedt" - mondta Jonathan Loynes, a Capital Economics munkatársa. A termelési adatok mellett további rossz hír, hogy az ipari megrendelések állománya a Destatis hétfői számai szerint augusztusban 5,7 százalékkal csökkent. Ez a legnagyobb visszaesés 2009 óta. „Ezek az adatok nem sok jót sejtetnek a következő hónapokra" - mondta Scheide.
Csak egy egyszeri hatás? Más gazdaságelemzők ugyanakkor óvatosabbak. Andreas Rees, az UniCredit képviselője például kijelentette: „nincs ok arra, hogy újra a falra fessük a recesszió nagy R-betűjét."
„Az autóipar leállásaiban nagy szerepet játszott a később elkezdődött iskolai szünidő", ami lényegében egy technikai visszaesést okozott az adatsorokban" - fogalmazott, hozzátéve, hogy „a német ipar veszít lendületéből a következő hónapokban, ahogyan azt az üzleti közérzet már jelzi, de szakadékról szó sincs."
A Natixis közgazdásza, Johannes Gareis azonban azt mondta, hogy az iskolai szünidő hatása „nem ad teljes magyarázatot a gyengeségre." „A német gazdaság meghatározó növekedési íve nagyon lelassult".
Scheide másfelé mutogat a probléma gyökerét illetően. Szerinte az Oroszország ellen, Ukrajna miatt hozott európai szankciók és a kereskedelmi partner-országok gazdaságainak gyengesége hibáztatható a kialakult helyzetért.
„A német gazdaság alapvetően jó állapotban van" - mondta. Ami befolyásolja az üzleti hangulatot és nyomást gyakorol a napi tevékenységre, az a világgazdaság és a nemzetközi politikai élet bizonytalansága. Különösen kiábrándító, hogy Európa nagy országai, Franciaország és főleg Olaszország,növekedés helyett lényegében stagnálnak".
Az adatok azt mutatják, hogy a külföldi ipari megrendelések augusztusban 8,4 százalékkal, a Németországon belüliek pedig csak 2 százalékkal csökkentek.
Merre tovább?
Scheide lát kedvező jeleket, amelyek segíthetnek, hogy Németország kimásszon a gödörből.
"A rendszerben van komoly hajtóerő, különösen a rendkívül alacsony kamatszint, amely középtávon ösztönözni fogja a gazdaságot".
Az Európai Központi Bank (ECB) soha nem látott alacsony szintre csökkentette a kamatokat és azt is megígérte, hogy pénzt pumpál a gazdaságba.
Loynes azonban azt mondta, hogy „igény volt arra, hogy az ECB és a német kormány jóval nagyobb politikai támogatást adjon az eurozóna legnagyobb gazdaságának".
A német kormányt folyamatosan sürgették, hogy rekord adóbevételeiből indítson új beruházásokat és költsön többet. Ez azonban komoly politikai fordulatot jelentene Angela Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter részéről.