Ki gondolta volna, hogy az igazságügyi tárca munkatársai nem csak a paragrafusok közt igazodnak el könnyen, de a pénzpiac világában is komoly jártassággal rendelkeznek? Márpedig ez a helyzet, ugyanis a devizahitelek forintosításáról szóló kormányzati előterjesztés gazdája nem a pénzügyekért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium, a tervezet az Igazságügyi Minisztériumban formálódik.

Annyiban persze nem meglepetés ez, hogy a három lábon álló csomag első két elemét is az utóbbi minisztériumban rakták össze. Mégis, a forintosítás részleteinek kidolgozása sokkal inkább tűnik testhezálló feladatnak a nemzetgazdasági tárca számára. Az, hogy mégsem ők gondozzák a javaslatot, azt sugallja, hogy a Magyar Nemzeti Banknak itt is lesz végrehajtói feladata.

LEHETETLEN KÜLDETÉS
Az első, nyári törvény még csak arról szólt, hogy a parlament törvénybe foglalta a Kúriának a devizahitelezésről szóló állásfoglalását. Amit a bankok elfogadhatatlannak tartottak, a hitelezettek és a kormány pedig a minimumnak. A Kúria ugyanis az árfolyamrés dolgában kimondta, hogy azok megállapítása tisztességtelen volt, míg az egyoldalú szerződésmódosítások esetében ezt vélelmezve meghagyta a bankoknak a lehetőséget arra, hogy bírósági úton próbálják igazolni álláspontjukat.

Ez - ahogy várható volt - nem nagyon sikerült a pénzintézeteknek. A legtöbb, amit el tudott érni néhány bank, hogy az Alkotmánybírósághoz továbbította ügyüket a keresetet tárgyaló bíró. Más bankok részsikert értek el, mikor a bíró megállapította, hogy bizonyos időszakokban védhető volt a kamatemelésük. Olyan eset azonban nem fordult elő, amikor egy banknak minden érintett hitelszerződésre és időszakra kiterjedően adott volna igazat a bíró. Tény, ennek az esélye a nullával volt egyenlő, a tisztességesség bizonyítását ugyanis lényegében ellehetetlenítették a kormány által feltételül támasztott kritériumok.

További részletek a legfrissebb Figyelőben!