Javában zajlik a digitális ipari forradalom, melynek megalapozója a folyamatosan növekvő szélessávú internet penetráció. Magyarországon már 5,5 millió ember netezik, és ebből 1,2 millióan a mobiltelefonjukon keresztül is elérik a világhálót. A technológiai fejlettség újabb lépcsőfoka hasonlóan gyökerestül változtatja meg életünket, mint az „eredeti" ipari forradalom. Az ennek köszönhetően kialakuló megosztásalapú gazdaság alapkövei a felhőszolgáltatások, a mobilitás, a Big Data, az M2M (gép-gép közötti kommunikáció), a közösség, az OTT (over-the-top) és az automatizáció.
Az idén tizenötéves, október 14-15-én, Siófokon megrendezésre kerülő Internet Hungary a szép új digitális világ mélyebb összefüggéseit vizsgálja a média, a reklám, a befektetés, a kereskedelem, a HR, a személyes márkaépítés, az állami szabályozás, az üzleti modellek és az egyén szemszögéből.
Dübörög a startup láz
Az új mechanizmusoknak köszönhetően a semmiből induló garázscégek pillanatok alatt globális szereplőkké válhatnak, egykori óriáscégek nevei pedig egyik napról a másikra merülnek a feledés homályába. Ma lényegesen több kis cég állhat rajtkőhöz a piacra lépés szándékával, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt. Az újgenerációs üzletek újszerű, a korábbiaknál hatékonyabb és/vagy merészebb stratégiával, nagyobb rugalmassággal, rövidebb reakcióidővel és innovatívabb munkatársakkal bírnak, mint a már „meglett" mamutcégek.
Éppen ezért világszerte üzleti angyalok, befektetési bankárok és szerencselovagok ezrei vadásznak az ígéretes startupokra, a következő „nagy dobás", vagyis a gyors meggazdagodás reményében. Ráadásul a mobil appok, a gamification (játékelemek alkalmazása az élet legkülönbözőbb területein), az újabb és újabb közösségi alkalmazások, illetve a Big Data és az automatizáció korában erre minden esélyük meg is van. A mai kor aranyláza a startup láz.
Az over-the-top modellnek köszönhetően lett nemzetközileg sikeres pl. a Netflix a televíziózás esetében, vagy telekommunikációs területen a Skype vagy a Viber. De számos magyar szereplő is jelentős eredményeket ért már el: ilyen a szintén tévés piacon tevékenykedő Fuso, a Miutcánk közösségi oldal, az Oszkár telekocsi-rendszer, vagy az online fizetés terén sikeres BUXA.
Szalvétára írt ötlettől a 2 millió dolláros üzletig
Az Internet Hungary egy külön szekció keretében vizsgálja a hazai startupok lehetőségeit, melynek keretében számos külföldi és hazai szakember tárgyalja a témával kapcsolatos legégetőbb jogi, finanszírozási kérdéseket és legjobb gyakorlatokat. Szó lesz többek között arról, hogy milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy egy jó ötletből akár több millió dolláros üzlet legyen. A résztvevők továbbá megtudhatják, hogy melyek a startup-ok tipikus jogi buktatói, és hogyan lehet ezeket kivédeni. Az előadások keretében arra a kérdésre is keresik a választ, hogy hogyan lehet Magyarország a régió startup központja. Terítékre kerülnek továbbá a startupok lehetséges finanszírozási formái, illetve hazai cégek esettanulmányain keresztül az is bemutatásra kerül, hogy hogyan érdemes egy magyar startup cégnek külföldi piacokra belépnie.
Az idén tizenötödik alkalommal megrendezésre kerülő Internet Hungary egyébként az iparág legnagyobb múltú és legkomplexebb szakmai rendezvénye. A konferencia évről évre teljes körű áttekintést nyújt az infokommunikációs szektor helyzetéről, változásairól és előrejelzéseiről. Célja a nemzetközi és magyarországi trendek elemzése, az információs társadalom hazai megteremtése érdekében eddig tett kormányzati erőfeszítések és programok ismertetése, az internet társadalmi, kommunikációs és üzleti lehetőségeinek megvitatása a szolgáltatók, professzionális és alkalmi felhasználók véleményének szintetizálásával.