Apple, Cisco, Google, Microsoft és Samsung - csak néhány, egyenként is hatalmas piaci erejű világvállalat, más-más fókusszal, egyéni erősségekkel és problémákkal. Egy azonban közös bennük: igen aktívan keresik a lehetőséget, hogy a fejlett világ több százmilliónyi tehetős - és egyre környezettudatosabb - fogyasztóját olyan újabb eszközökkel, szoftverekkel és kapcsolódó szolgáltatásokkal lássák el, amelyek hosszabb távon biztosítják a profitrátájukat.
Kiválóan mutatja ezt a hatalmas stratégiai változást a Google ez év eleji lépése. A netről vezérelhető termosztátot és füstérzékelőket gyártó és forgalmazó Nest Labs Inc.-t januárban nem kevesebb mint 3,2 milliárd dollárért (közel 800 milliárd forintért) vásárolta fel. A Google ugyanekkor 2,91 milliárd dollárért eladta a kínai Lenovónak a Motorola mobiltelefon-gyártó részlegét, azaz stratégiája a hardverek felől éppen az okosszolgáltatások felé mozdult el.

Az okostelefon-divat persze csak lassan csenghet le, hiszen az idén már 1,2 milliárd (!) ilyen készülék leszállításával számolnak az elemzők, ugyanakkor - amint a Google lépése is megmutatta - a kütyük tömeggyártásának profittartalma egyre csökken. Ezért gőzerővel kell vadonatúj irányokat keresniük az említett óriásvállalatoknak és társaiknak, hogy a fogyasztói szegmensben is fenntartsák a részvényeseik által elvárt növekedést, illetve a bevételek profittartalmát is magasan tudják tartani.
Bár több évtizedes álomról van szó, a nagyok mostanában kezdik felfedezni az intelligens otthonnak nevezhető jelenségcsomag mögött álló elképesztő piaci potenciált, persze főként a mindenhová eljutó, netre kötött okostelefonoknak köszönhetően. Ebben az üzletben közel sem csak a már említett cégek mozognak. Ott vannak az olyan távközlési óriások is, mint az - Észak-Amerikában szintén tényezőnek számító, Európában a smart home koncepciót több mint egy évtizede próbálgató - Deutsche Telekom, amely már-már az e téren az első nagynak számító, másfél évtizede próbálkozó Microsoft babérjai-ra tör. És akkor még nem is szóltunk az alakulófélben lévő üzletbe az utóbbi egy-két évben - főleg az okos fogyasztásmérés révén - bekapcsolódó olyan energetikai mamutcégekről, mint az ABB, az E.ON vagy az RWE. Sőt, meg kell említeni az intelligens város (közlekedés, közművek, üzemeltetés) koncepció felől közelítő IBM-et és követőit is.
Visszakanyarodva a széles fogyasztói pia-cokra, az internetre kötött lakásriasztók és házfigyelő kamerák térnyerése mellett a smart home üzlet első hullámában a leglátványosabb kényelmi és költségtakarékossági eszközök robbanására lehet számítani. Az okos fogyasztásmérés, a fűtés-hűtés vezérlése, a világítás, az árnyékolás, a kulcs nélküli zárak és talán a takarító automaták - például robotporszívók - képviselik az első, jól beazonosítható hullámot.

Erről lásd Az intelligens otthonok néhány jellemző területe című gyűjtést a Figyelő hetilap 214/41-ik számában, ahol a cikk további része is megtalálható.