Adótörvények: ez várható jövőre

Cseke Hajnalka - Váczi István
2014-10-31 17:16
Az új törvények nem hoznak felfordulást jövőre a gazdaságban, a netadót leszámítva alig találni olyan javaslatot a kötetben, amelyik „címlap esélyes". Persze ízlés kérdése, hogy kinek mi fáj, vagy minek örül jobban. A Figyelő szerint az alábbi adóváltozások érdemelnek nagyobb figyelmet.
Közel 20 ezer forintot bukhat egy átlagos munkavállaló a cafeteria fokozott megadóztatása miatt, miután folytatódik a béren kívüli juttatások terhelésének előző ciklusban elkezdett növelése. Az idén a kedvezményes elemeket - például a két legnépszerűbbet, az Erzsébet-utalványt és a SZÉP-kártyát - a munkáltatók még 35,7 százalékos összesített közteherrel adhatták, jövőre azonban már 51,17 százalékra nőhet az elvonás mértéke. Ez ugyan még mindig jóval kedvezőbb, mint a pénzbeli juttatások - magyarul a fizetés - családi adókedvezmény nélküli mintegy 96 százalékos összes közterhe, de a csökkenő különbség sokakat elgondolkoztathat. A cafeteriatrend.hu hét elején ismertetett, 217 cég megkérdezésével készült nem reprezentatív kutatása szerint ez is történt: a vállalkozások kétötödénél megszűnik jövőre a cafeteria. Igaz, ez a reakció elsősorban a kisebb társaságokra jellemző, ahová arányában nézve csak a dolgozók valamivel több mint 20 százaléka tartozik.

Helyi adók: szabad a vásár

A polgármesterek és a helyi képviselőtestület fantáziájára lesz bízva, milyen közterheket vezetnek be a települések 2015-től, elburjánozhatnak a helyi adók -prognosztizálják önkormányzati szakértők az országgyűlés elé múlt héten beterjesztett javaslat kapcsán, ami vadonatúj helyi adó kategóriát vezet be, a „települési adót." Az indoklás szerint bármire ki lehet vetni, ha más törvény nem tiltja, illetve akkor, ha ugyanarra az adótárgyra még nem vetett ki adót az állam vagy az önkormányzat. A cégek fellélegezhetnek, azokra ugyanis nem terjed ki a szabályozás.

Nem úgy a lakosokra! Pedig igen jelentős hányaduk már a kommunális, az építmény- és telekadót is nehezen fizeti, ezért az önkormányzatok nagy része úgy szabta meg a határokat, hogy mentesítse a lakosokat az adófizetési kötelezettség alól vagy a törvényi maximumot messze nem kihasználva állapította meg a mértékét. A méltányosságnak is van azonban határa, a forrásszűke rákényszerítheti a településeket, hogy kreatívan álljon az adóztatáshoz. Ebben az esetben számolnia kell a népharaggal, igaz, annak politikai következményei most már nem négy, hanem öt év múlva, a következő önkormányzati választásokon lehetnek.

Fuvarozás: a kocsit is lefoglalhatják

Azért lesz olyan változás, ami a cégeket érinti. Meglepte például a fuvarozókat az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer januári bevezetésének terve. Ekkortól lényegében bármilyen árut - ha gazdát cserél - csak úgy lehet szállítani, ha ezt előre bejelentik a NAV-nak. Ezt a feladónak vagy a magyarországi címzettnek kell megtennie, a legtöbbet mégis a fuvarozó kockáztatja: ha bejelentés nélküli árut visz, akkor nemcsak a rakományt, hanem a teherautóját is lefoglalhatják. A kötelezettség alapvetően az útdíjköteles, 3,5 tonna feletti járművekre vonatkozik, az áfa-csalás szempontjából kockázatos élelmiszereknél azonban más a helyzet: cukorból például 200 kilogramm vagy 250 ezer forint az értékhatár, ennyi pedig egy személyautóba is befér.

További részletek a legfrissebb Figyelőben!