A kifogástalanul elegáns, ám kőkemény vezető hírében álló üzletasszony 53 éves korára révbe ért. Apja szeptemberi halála után ő vezeti a világ egyik legnagyobb bankját, amely öt kontinensen, negyven országban van jelen, és folyamatosan terjeszkedik. A sikerért azonban keményen meg kellett dolgoznia: évekkel korábban éppen apja tette őt parkolópályára.
Amikor Emilio Botínnak választania kellett a lánya és az üzlet között, habozás nélkül az utóbbi mellett döntött. Családot és üzletet nem keverünk össze - hangzott a magyarázat. Az akkor félreállított Ana Botínnak végül mégis az ölébe hullott minden. A spanyol Banco Santander az eurózóna legnagyobb bankja, amelynek elnöki posztját legendás apja szeptemberi halála után - az igazgatótanács egyhangú döntése értelmében - a lánya örökli. Noha a család részesedése már két százaléknál is kevesebb, elképzelhetetlen, hogy ne az alapítók valamely leszármazottja - most már ötödik generá-ciója - álljon a bank élén.
Az 1857-ben a Botín-klán első tagja által alapított kis bankfiókból az utóbbi fél évszázadban igazi globális játékos lett: Emilio Botín nagyapja még az északi Kantábria tartomány fővárosából, Santanderből járt Madridba üzletelni - ilyenkor hálókocsin utazott -, a fia tette át először a s...
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2014/44 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!