A párizsi Opera Bastille-be nem olcsók a jegyek, egy első sorban lévő helyért vasárnap este 230 eurót is elkérhetnek. Az operalátogatás azonban könnyen még drágábbá válik, ehhez csak az szükséges, hogy a néző nyíltan kifejezze vallási hovatartozását.

Így járt egy Franciaországba látogató muszlim nő a hónap elején, október 3-án. A néző a La Traviata című operára vett jegyet, de nem hallgathatta végig a három felvonásos darabot. A második felvonás közben ugyanis felszólították, hogy vegye le a hagyományos arcot takaró kendőjét, a nikábot vagy távozzon a színházból. A nő végül az utóbbit választotta és a partnerével együtt elment. Az ügy azonban nem zárult le, 150 eurós büntetést kell fizetnie a törvényszegés miatt, ugyanis az arc kendővel való betakarása törvényellenes cselekedet Franciaországban.

Jean-Phillippe Thiellay, az operaház igazgatóhelyettese így nyilatkozott: „Sohasem kellemes megkérni valakit, hogy távozzon... a törvény azonban a hölgyre is vonatkozik. Neki is be kell tartania azt, különben el kell hagynia a nézőteret." Az Agence France-Presse arról számolt be, hogy a szünetben a művészek panaszkodtak, hogy a nő elfedett arca elvonja a figyelmüket. Ezért kérte meg az igazgatóhelyettes a nőt, hogy vagy vegye le azt, vagy távozzon.

Az operabeli eset gyors munkára sarkallta a francia kormányt, vasárnapra már elkészültek az arc eltakarásával foglalkozó új szabályozások. Ezek azt pontosítanák, hogy a különféle intézményekben, például a színházakban milyen szabályok vonatkoznak a fejkendő viselésére. Elsőként 2011-ben készült ilyen jellegű törvény, amelyben megtiltották az arc befedését a hagyományos kendőkkel a nyilvános területeken, például boltokban, múzeumokban, tömegközlekedési eszközökön vagy parkokban. A törvény elfogadását nagy vita kísérte, a feszültség érezhetően megnövekedett a francia állampolgárok és a muszlim bevándorlók között. Különösen a volt francia területekről, például Észak-Afrikából bevándorolt muszlimok háborodtak fel. Ők diszkriminációként fogták fel a törvényt és azt hangoztatták, hogy sérti őket a szabad vallásgyakorlásban.

Franciaországban az állam és a vallás közötti feszültség már több száz éve fennáll. Elsőként a francia forradalom okozott törést az egyház és az állam között. Ebben közrejátszott az is, hogy a franciák egyre kevésbé tolerálták az egyházbeli korrupciót és elégedetlenkedni kezdtek. Így jöhetett létre a francia szekuláris állam. A későbbi törvények fő célja az volt, hogy csökkenjen az egyház befolyása az oktatásban, ezért megtiltották a tantermekben a vallási szimbólumok elhelyezését. Az arcot eltakaró kendő miatti vita az 1960-as és 1970-es években kezdődött el, amikor egyre többen vándoroltak be Észak-Afrikából és a nők közterületen is ragaszkodtak ehhez a viselethez. Jacques Chirac elnöksége alatt 2004-ben fogadták el azt a törvényt, amely megtiltotta az állami iskolákban az egyértelműen vallási szimbólumok viselését, többek között a nagyméretű vallásos ékszerekét, a kipáét vagy a muszlim fejkendőkét.

A francia szigorításokkal egy időben Ausztráliában is hasonló gondokkal küzdenek. A távoli kontinensen hétfőn vetették el azt a törvényjavaslatot, amely szintén az arcot elfedő kendő viselését szigorította volna meg: azok a nők, akik a parlamentbe látogattak és elfedték az arcukat, csupán egy elkülönített, üvegfalú teremben ülhettek volna le - ott, ahol a neveletlen kisiskolások tanyáztak. Bár ez a törvény nem lépett életbe, a biztonsági ellenőrzésnél még mindig megkérhetik a nőket arra, hogy fedjék fel az arcukat. A drasztikus szigorítások szükségességét az ausztrálok azzal indokolták, hogy megnőtt a terrorfenyegetettség az országban. A rendőrök már több olyan terrorista csoportot is lefüleltek, amelyek az Iszlám Állammal álltak kapcsolatban és nyilvános lefejezéseket vagy éppen a parlament ostromát tervezték.

Az ártatlan muszlimok azonban úgy érzik, hogy igazságtalanul bélyegzik meg őket. Egy parlamenti képviselő, Jacqui Lambie az iszlám jogot követőket „mániákusaknak és romlott embereknek" nevezte és azt állította, hogy a muszlimok akár erőszakkal is burkát kényszerítenének az ausztrál nőkre. Végül az ausztrál miniszterelnök, Tony Abbot nyilvánosan megrótta Lambie-t és a támogatásáról biztosította az Ausztráliában élő muszlimokat. Úgy tűnik, hogy az ausztrál ügy elcsendesedett, azonban Franciaországban tovább növekedhetnek az indulatok.