Mindenszentek ünnepe a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, amikor az összes szentet megünneplik. Az ünnep 2013-tól újra kötelező egyházi ünnep, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hívek számára kötelező a szentmisén való részvétel.

Az ezt követő halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezés napjává.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mindenszentek napján délután az esztergomi bazilikában mond ünnepi misét, vasárnap délelőtt pedig - ugyancsak az esztergomi bazilikában - az elhunyt főpásztorokért mutat be szentmisét.

A protestánsok vasárnapi istentiszteleteiken szintén halottaikért imádkoznak.

Az ünnephez kapcsolódó általános szokás a sírok feldíszítése és a halottakért való gyertyagyújtás. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi.

Magyarország egyes vidékein szokás volt e napon harangoztatni a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek sírjaikból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban.

Más népi hiedelem szerint a gyertyagyújtás célja, hogy a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" a gyertyafénynél újra visszataláljanak sírjaikba és ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Megszépíteni pedig azért kell ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükön.