 |
A Pécsi Tudományegyetem a Tanárképző Főiskola integrálásával 1982-től lett Janus Pannonius Tudományegyetem. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola, majd 2000-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola bekapcsolódásával alakult ki a mai tízkarú egyetem, amely a mezőgazdasági képzésen kívül majd minden felsőoktatási területet magába foglal.
 |
A Pécsi Tudományegyetem nemcsak Pécs város, hanem a Dél-Dunántúl regionális egyeteme is. A legnagyobb munkáltató a városban, meghatározó szerepe van a régió minden szellemi területén, művészetekben, tudományban, gyógyításban egyaránt.
A huszadik század második felének széttagolt pécsi felsőoktatási intézményrendszeréből kialakuló Pécsi Tudományegyetem 2017-ben ünnepli alapításának 650. évfordulóját. Az esemény alkalmából Pécs városa, a Dél-Dunántúl és Magyarország számára is jelentős jubileumi ünnepségsorozatot tervez emléküléssel, kiállítással, konferenciákkal, amelybe az Egyetem minél több partnerszervezet bevonását tervezi, hiszen a magyar tudomány és művelődés előtti tisztelgés közös ügyünk.
 |
Innováció a javából
A Szentágothai János Kutatóközpont
A Pécsi Tudományegyetem a mintegy hétmilliárd forintos európai uniós támogatásból megvalósuló Szentágothai János Kutatóközpont (korábbi nevén Science Building) létrehozásával kívánja szolgálni a természettudományi és orvostudományi oktatás, kutatás és innováció számos területét. Rendkívül korszerű - a Dél-dunántúli régió életében évtizedes hiányt pótló - nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új kutatóintézmény született, amely a kutatóegyetemi rangot megcélzó PTE zászlóshajója lehet. A központ együttműködik vállalatokkal, és rugalmasan reagál a kutatási trendekre, a tudásalapú gazdaság igényeire.
 |
A projekt révén olyan új laboratóriumok, kutatóműhelyek jöttek létre, amelyek infrastrukturálisan az európai élvonalba tartoznak, és amelyekhez hasonló jelenleg nincs Magyarországon. A pályázat nem titkolt célja volt az is, hogy a hazánkban képzett kutatókat itthon tartsák, illetve a már külföldön munkát vállalókat visszacsábítsák a hazai kutatás porondjára.
Mint ismert, a kutatóközpontot Szentágothai János Kossuth-díjas agykutatóról, akadémikusról nevezik el. Az egyetem szenátusa a névadó családjának hozzájárulásával döntött arról, hogy a létesítmény a pécsi orvoskar jogelődje, a Pécsi Orvostudományi Egyetem egykori anatómia tanárának, anatómiai intézetvezetőjének nevét veszi fel. A keresztelőt Szentágothai János születésének 100. évfordulóján tartották.
 |
A Kossuth-díjas Bachman Zoltán építész és tervezőcsoportja tervei alapján létesülő, 7200 négyzetméteres központ a lejtős telken három egymás mellé sorolt kocka alakú iroda- és laborépületekből áll össze, melyek építészeti kialakításukban hasonlítanak egymásra: az egyes épületek tömegéhez képest arányaiban szűk ablakok véletlenszerű kiosztásban helyezkednek el. Az épületek magassága megegyezik, a dombos terület miatt mégis lépcsőszerűen fut le a három egység. Az épületek közti egyik átjáróban egy különleges, „kavics" alakú, háromszázötven főt befogadó előadóterem is helyet kapott, amely a legmodernebb oktatástechnikai berendezésekkel segíti az oktatók munkáját. Egyedülálló lehetőség ez a beköltöző kutatócsoportok, valamint a régió innováció-orientált gazdasági szereplői számára egyaránt.
 |
Kutatóegyetem a PTE!
2011 decemberében fogadták el a PTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2011-2020 című munkaanyagot, melynek keretében intézményünk deklarálta a kutatóegyetemi lét, és az innováció iránti elköteleződését. A Pécsi Tudományegyetem a kutatás, az egészség- és orvostudományok, élő- és élettelen természettudományok, humán tudományágak, társadalomtudomány és művészetek területén különösen aktív.
A tudományos kutatásnak természetes velejárója az újítás, az innováció. A kutatóegyetemi pozíció erősítése mellett valós cél, hogy a tágabb régió meghatározó innovációs centruma legyen az egyetem. Ennek érdekében bővül folyamatosan a nemzetközi és hazai kapcsolatrendszer. Nem csak a tudományos intézetek és partneregyetemek munkálkodnak együtt a PTE-vel, hanem a gazdasági élet több szereplője is.
 |
2005 óta működik egyetemünkön Innovációs Bizottság és innovációs szervezet, melynek szerepe a kutatási eredmények szellemi termékként történő azonosításában, iparjogvédelmi oltalmában, majd innovációs hasznosításában rejlik. A Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ tevékenységei közé tartozik az egyes találmányok üzleti hasznosítása, piackutatás, üzleti terv felépítése, befektetők vonzása, licenc konstrukciók kidolgozása, vagy akár start-up cég alapításának előkészítése.
Az emberi erőforrások minisztere a 2013-16 közötti minősítési időszakra kutatóegyetemmé minősítette a Pécsi Tudományegyetemet, valamint további 5 felsőoktatási intézményt.
Doktori iskolák
Egyetemünk az elsők között indította el tudományos és művészeti doktori képzéseit 1993-ban, amikor az új felsőoktatási törvény az egyetemeknek visszaadta a tudományos fokozatadás jogát.
Kezdetben négy karon 7 képzés indult, ma nyolc karon 22 PhD/DLA-képző iskola működik. 1996-tól 2014-ig több mint 1700 doktori védésre került sor.
Egyedi az országban a tudományegyetemi keretek között működő képző-és zeneművészeti, illetve építőművészeti és építészmérnöki doktori képzés. A képzés 3 éve alatt a hallgatók a legkorszerűbb tudományos és művészeti ismeretek elsajátítása után szerezhetnek abszolutóriumot, majd jelentkezhetnek fokozatszerzésre. A fokozatszerzési eljárás során a jelöltek rangos szakmai bizottságok előtt védhetik meg disszertációjukat, illetve a művészeti területen mesterművüket is.
A PTE 22 iskolájába évente 140 nappali tagozatos, államilag támogatott, illetve 350-400 költségtérítéses doktorandusz vehető fel. A nappali tagozatos PhD/DLA-hallgatóknak az egyetem igény szerint kollégiumi férőhelyet biztosít. A doktoranduszok részt vesznek az egyetemi oktatás egyes formáiban is, ők adják az egyetemi oktatói utánpótlás gerincét.
 |
A fokozatszerzést után öt évvel kerülhet sor a habilitációra. Ennek alapfeltétele a PhD/DLA után készült monográfia jellegű munka és a megfelelő szakmai publikációk minősége és mennyisége hazai és nemzetközi szaklapokban. 1993-tól 2014-ig több mint 550 kutató és művész habilitált a PTE-n. A habilitáció az egyetemi docensi kinevezés szükséges feltétele.
A Pécsi Tudományegyetem olyan tradicionális értékrendszerrel bír,
amely képes a folyamatos megújulásra.
A PTE, mint kiváló kutatóegyetem, újraértelmezett tudás- és innovációs központként működik.