Szudánt jellemzően ijesztő helynek festik le: jellegtelen és perzselő sivatagnak, ahol háború dúl, s a nyomor része a mindennapoknak. Nem csoda hát, hogy kevés turista látogat e vidékre. Aki mégis megteszi, elámul az ókori templomok, műemlékek és sírkamrák láttán. Annyira érintetlen mindez, hogy a látogatóknak gyakran le kell söpörni a sivatagi homokot ahhoz, hogy szemügyre lehessen venni a templomi freskókat, amelyek visszarepítenek a núbiai piramisok korába.
 |
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2014/45 számában.