Hogyan érhetők el az uniós források?

A jövő forrásai, a források jövője című kerekasztal-beszélgetés az uniós források elérhetőségének kérdését járta körül. A lapunk főszerkesztő-helyettese, Kamasz Melinda által moderált beszélgetés során Koncz Barbara, a PWC menedzsere elmondta: az előző uniós ciklusban a források elosztása nem egyenletes ütemben történt, így előfordult, hogy rövid idő alatt nagy mennyiségű pénzt kellett elkölteni. Az új ciklusban azonban folyamatos lesz a forráseloszlás. Az elmúlt három évben szerencsés volt viszont az együttműködés a vállalkozások és a tervezést végző hatóságok között: egy sor beragadt forrást attraktív pályázati kiírások révén sikerült hasznosítani. Az elmúlt pár év során - tette hozzá a menedzser - az adminisztráció is egyszerűsödött.

Károlyi László, az épületek villamos- és digitális adatátviteli infrastruktúrájával foglalkozó Legrand vezérigazgatója tapasztalatairól szólva kifejtette: cége 2006-ig pályázott, utána - részben a folyamatosan változó jogszabályi környezet miatt - feladta.







Koncz Barbara ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy minden tervezési ciklusban új jogszabályi háttér készül Brüsszelben, ezért a rendszerbeli csúszások elsődlegesen nem a magyar fél felelőssége.

Horváth Ákos, az Amadeus Magyarország ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, a magyar piacon az utazási iparágban működő cégek jellemzően minimális pénzt fordítanak arra, hogy új módon - azaz innovációk révén - elégítsék ki a piaci igényeket. Magyarország e téren még Ukrajnához és Romániához képest is lemaradásban van. Ugyanakkor az is igaz - tette hozzá - hogy e piacon uniós források nem állnak rendelkezésre - vagy ha igen, akkor arról az érintetteknek nincs kellő információjuk. Az utazási irodák így alultőkésítettek, miközben a turizmus a GDP 10 százalékát adja.

Koncz Barbara arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázatok jó része jellemzően utófinanszírozott, a következő ciklusban inkább több visszatérítendő forrás áll majd rendelkezésre, a kkv szektor pedig külön előnyt élvez majd - elsősorban a beruházási források szempontjából.

A Legrand vezérigazgatója az innovációs tevékenység kapcsán kiemelte: a nemzetközi vállalatnak az USA-n, Franciaországon és Kínán kívül Magyarországon végez még termékfejlesztést. Károlyi László szerint sikerük mögött a hitelesség áll, ennek révén tudták ezt elérni. Fontos az is, hogy jó kapcsolatot tudtak kiépíteni a felsőoktatási intézményekkel, és a duális képzésben is több mint tíz éves tapasztalattal rendelkeznek.

Ehhez kapcsolódva Horváth Ákos felhívta a figyelmet arra: Magyarországon 10 ezer betöltetlen informatikai pozíció van; ennek oka, hogy a rendszer nem bocsát ki elég szakembert, illetve gond itt a nagyarányú elvándorlás is.

16:49 -INNOVÁCIÓRA ÉHES CÉGEK

A felsőoktatási intézményeket is hullámvölgybe taszította a globális gazdasági válság, amelyből az egyetlen kitörési pontot a K+F tevékenység jelentette számukra - mondta előadásában Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora a Figyelő TOP 200 Konferencián. A rektor szerint az egyetemek, főiskolák akkor képesek a „motor" szerepét betölteni, ha innovációs központtokként vannak jelen az adott térségben.

EZ A JÖVŐ

A Pécsi Tudományegyetem jelentőségét mutatatja, hogy több, mint 22 ezer hallgatója 400 szakon tanulhat, 22 doktori iskolája van, s 24 klinikát magában foglaló központtal rendelkezik. Az innovációs környezet megteremtését a 2000-es évek közepén kezdték, most a munka felénél tartanak. Létrehoztak egy innovációs bizottságot, egy innovációs központot, egy innovációs alapot, s kidolgoztak az intézmény középtávú innovációs stratégiáját is. Bódis József jó hírnek nevezte, hogy 2013-ban jelentős európai uniós támogatást kapott az egyetem, 8.3 milliárd forintot K+F tevékenységre, az idei év nagy sikere pedig az, hogy 600 millió forint kockázati tőkét tudtak bevonni egyik kutatásukba. Az egyetem kiemelkedő sikert mondhat magáénak, 87 szellemi tevékenység tartozik a portfoliójába, 111 szabadalmi bejelentése van, s 22 megadott szabadalommal rendelkezik. Két éve létrehozták a Szentágothai János Kutató Központot, ahol egyebek között biotechnológiai, környezettechnológiai, informatikai, nano-tudományi kutatásokat folytatnak, de ugyanilyen jelentős a 3D technológiát alkalmazó kutatási központjuk is. Bódis József megjegyezte, talán futurisztikusnak hangzanak az általa ismertetett K+F kezdeményezések, de meggyőződése, hogy ez a jövő. Aki nem lép, az lemarad. „A 3 D, az energetika, a biotechnológia átszövi az életünket, jó, ha élére állunk a folyamatoknak"- magyarázta.

A KÜLFÖLDI GYAKORLAT PRESZTÍZSE

Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója a felsőoktatás és az üzleti világ együttműködése kapcsán a TKA működését ismertette. Az intézmény végzi az Erasmus program egyes oktatási és képzési feladatait, a közép-európai felsőoktatási együttműködést támogató CEEPUS program pályáztatását, részt vesz a Campus Hungary programban, szervezi az EGT Alap által finanszírozott ösztöndíj-programot, valamint működteti a Nemzeti Europass Központot. Tordai Péter rámutatott, a cégek és intézmények közötti innovatív együttműködésre az Erasmus-program kínál kitűnő lehetőséget, s a vállalkozások élnek is vele. Jó hír, hogy a 2014-2020-as európai uniós pénzügyi tervezési periódusban 40 százalékkal több támogatás jut e területre, mint az előző ciklusban- mondta Tordai Péter. Az igazgató kiemelte, Magyarország is több pénzt kap, idén 26 millió EUR-t, 2020-ban pedig már 48 millió EUR-t, ennek 50 százalékát a felsőoktatásban használják fel, 30 százalékát pedig a szakképzésben. A nemzetközi szakmai tapasztalatok jelentősége egyre nő, egy friss Európai Bizottság által készített felmérés is azt bizonyítja, hogy a munkáltatók kétszer olyan fontosnak tartják, mint tíz évvel ezelőtt. A statisztikák is azt bizonyítják, a hallgatók és a vállalkozások körében is népszerű az Erasmus Program. Évente mintegy 4 ezer külföldi diák jön Magyarországra, s körülbelül ennyien mennek egy-egy szemeszterre külföldre. Változás, hogy egyre nő a szakmai gyakorlaton lévők aránya, jelenleg mintegy 20 százalék, azaz a csere program keretében nem egyszerűen nyelvet tanulnak, kultúrát ismernek meg a diákok, hanem szakmai gyakorlaton vannak a partner cégnél. A tervek szerint az Erasmusos diákok száma 2020-ra megduplázódik, eléri a 8 ezret, optimális esetben akár a 10 ezret is.

Csonka László, az Innovációs Kutató Központ vezetője ismertette azt a Figyelő megbízásából készült felmérést, amely a vállalati szféra és a felsőoktatási intézmények kapcsolatát vizsgálta. Bevezetőjében kiemelte, a vállalati szférában felértékelődtek a külső kapcsolatok, s mivel a versenyképesség központi elemévé az innováció vált, az annak hajtóerőit képviselő főiskolák és egyetemek kiemelt figyelmet érdemelnek. A vállalati versenyképességet nagyban előmozdítja valamely felsőoktatási intézménnyel való érdemi együttműködés. Az innovációra éhes cégek számára megfelelő tudást biztosítanak az intézmények. Csonka László rámutatott, a vállalkozások aszerint minősítették fontosnak vagy kevésbé fontosnak valamely felsőoktatási intézménnyel való együttműködést, hogy felfedező típusúak, kiaknázó és innovatív cégek avagy csupán mások fejlesztéseit hasznosítják. Nyilván az első két csoportba tartozók, amelyek új, innovatív termékekkel akarnak a piacra kilépni, stratégiai jelentőségűnek tartják az együttműködést, elkötelezettek a K+F iránt, míg azok, amelyek nem ezt a piaci szegmenst célozzák meg, nem áldoznak kutatásra, s együttműködésre sem törekszenek egyetemekkel, főiskolákkal. A felmérés során 69 vállalat válaszolt a kérdésekre, 70 százalékuk rendelkezik oktatási, míg 40 százalékuk kutatási együttműködéssel. A válaszadók rangsorolták a hazai felsőoktatási intézményeket, melyekkel a legjobb az együttműködés. Érdekesség, hogy az oktatási és a kutatási partnerségi kapcsolatokban is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végzett az élen. A vállalkozások jellemzően azért kötnek oktatási együttműködési megállapodásokat, mert fontos számukra, hogy jól képzett új munkaerőt bocsássanak ki az intézmények. Az együttműködő cégek 52 százaléka maga is fogad hallgatókat, 29 százalékuk az intézmények eszközfejlesztését támogatja, míg 2,2 százalékuk vesz részt a tananyag fejlesztésében vagy akár új tanszék alapításában. A felsőoktatási intézmények K+F tevékenységét támogató vállalkozások 37 százaléka számolt be arról, hogy partnerként vesz részt a kutatásban, 24 százaléka finanszírozta a felsőoktatási intézmény K+F tevékenységégét, 8 százalék pedig vásárolt felsőoktatási intézménytől valamely innovatív megoldást vagy terméket. A felsőoktatási szféra összességében elégedett lehet, a cégek ugyanis négyes alá-ra értékelték az együttműködést, a lehetséges 5 pontból 3.8 pontot adtak. A legmagasabb pontot azok a vállalkozások adták az egyetemeknek, konkrétan 4.2 pontot, amelyek oktatási és kutatási együttműködési megállapodással is rendelkeznek. A Figyelő felmérése azt igazolta, hogy érdemes együttműködnie a vállalati és felsőoktatási szektornak, mert az egész gazdaság érdeke a jól képzett munkaerő. Kissé lehangoló megállapítás, hogy sajnálatosan Magyarországon összességében nem túl széleskörűek a cégek és egyetemek közötti kutatás-fejlesztési kapcsolatok. Megerősítést nyert viszont, hogy a K+F és az oktatási együttműködés egymást erősíti. Ahol magasabb a kutatási-fejlesztési tevékenység, ott az oktatási és egyetemi K+F partnerség is erősebb.

16:47 -Ismerd meg a piacodat!

Sokszínű szekció - KKV és start up - zárta a 2014-es Figyelő Top 200 konferenciát. A felszólalások során a hallgatóság először a szellemi tulajdon védelméről, a szellemi javakkal való gondoskodás fontosságáról, a kockázatcsökkentésről kaphattak átfogó képet Botos Viktortól, a Hipalivon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft. vezetőjétől. Ismertetése szerint, míg az Európai Unióban a gazdasági kibocsátás 39 százaléka származik tudásintenzív ágazatokból, addig Magyarországon ez az arány jobb, 45 százalék. Elismeréssel szólt arról, hogy itthon a befektetett energiához képest az output kiemelkedően jónak számít.

Az oltalommal kapcsolatos stratégiákról, a megfontolásokról is szó esett. Létezik egy olyan stratégia, mely szerint azonnal le kell támadni a piacot az oltalom alá tartozó termékkel. Azonban hasznos lehet a fontolva haladás is, hiszen időbe telik, míg egy ötletből piacképes innováció lesz. Ebben az esetben viszont az oltalom birtokában sokkal nagyobb az esély arra, hogy fel tudjuk venni a versenyt a rosszindulatú versenytársakkal szemben - jelentette ki Botos Viktor, aki hangsúlyozta, hogy mindig az üzleti érdekeket kell szolgálnia az iparjogvédelmi oltalomnak. Ismeretei szerint egyébként hamarosan egy kormányzati pályázaton keresztül is forráshoz jutatnak a vállalkozások az iparjogvédelmi oltalom megszerzésére, megtartására.

A következő előadó, Horgos Lénárd az M27 ABSOLVO ügyvezetője partnere a nemzetközi piacra lépés előkészítéséről tartott rövid előadást, jó példákkal. Ennek során ismertette a kockázatokat. Így például felesleges erőltetni a piaci jelenlétet, ha a termék még nem áll rendelkezésre, vagy a megvalósítása még nem teljes. Akkor sem bölcs dolog ez a döntés, ha nem ismerjük eléggé a piacot, ahová be akarjuk vezetni a terméket. Például Dániában értetlenül fogadták azt a termékpromóciót, amelyik egy, a fuvarozás elektronikus nyomon követésére építő szolgáltatást próbált úgy eladni, hogy egyebek mellett az üzemanyag „lopások" kiszűrését is az előnyök közt említette. Ez ugyanis ott, Dániában nem mindennapos, hogy finoman fogalmazzunk. Annál inkább érdekelte volna őket egy olyan megoldás, amely a szén-dioxid kibocsátás alakulásáról árul el adatokat. Ezt ugyanis adóalap csökkentésként figyelembe vehetik a kinti fuvarozók.

Tánczos Péter, az Euroventures Zrt. igazgatóságának és befektetési bizottságának elnöke a tevékenységüket szemléltette prezentációja során. Bemutatta a sikeres exiteket, melyek különböző stratégiákhoz, különböző iparágakhoz kapcsolódtak. Felidézett egy olyan befektetésüket, mely utóbb nagy céggé nőtte ki magát, s az abból kivált kis fejlesztő csapat által létrehozott start up vállalkozás is az Euroventures figyelmének középpontjába került idővel. Ez mutatja a folytonosságot.

Végül kerekasztal beszélgetésre került sor, Tánczos Péter mellett Kujbus Gergő (Mobilengine), Záboji B. Péter (az EEF alapítója, szakszerző) és Zólyomi Zsolt (az egyetlen magyar parfümőr) részvételével. A beszélgetés fő vonala a nagyvállalatok és a start up világ kapcsolódási pontjaira fókuszált. A tanulság összegezve: nem a méret számít, hanem a menedzsment által képviselt szemlélet, amely értéknek tekinti a vállalat tevékenységét, vagy sem. Zólyomi Zsolt a L'Oreal és a Zwack megbízásairól, a tárgyalások menetéről árult el érdekes kulisszatitkokat a hallgatóságnak.

16:12 - Az innováció színes és fonkája

A Figyelő TOP 200 konferencia nagyvállalatokkal és innovációval foglalkozó szekciójában Lakatos Péter, a Videoton társ-vezérigazgatója, Lepsényi István, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója, Vinnai Balázs, a Misys ügyvezető igazgatója, valamint Spaller Endre, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke beszélgettek. Az alábbiakban az ő gondolataikból szemezgetünk.

Az innovációnak van egy jól használható definíciója: legyen új és hozzon profitot. Az állami támogatás fontos ugyan, de a nagyvállalatok innovációs tevékenységét az állam nem támogatja. A határvonal nem a magyar vállalatok és a nemzetközi vállalatok között húzódik, hanem a nagy cégek és a kis vállalkozások között. Más a kettő innovációs képessége. A kormányzati politika a kkv-kat támogatja, ugyanakkor nagy kérdés, hogy ezek abszorpciós képessége mekkora. Senkinek nem jó, ha az állam oda szórja a pénzt, ahol azt nem tudják elkölteni.

A magyar járműipar jó példa a valódi innovációra. Ezen a területen egyre több innovációs, kutatás-fejlesztési munka áramlik le a kisebb beszállítókhoz. A multik beszállítói láncukban egyre lejjebb tolják ezt a tevékenységet. Így az állami szabályozóknak a multikat kell rászorítani arra, hogy kutatás-fejlesztési, illetve innovációs tevékenységüket Magyarországra hozzák. A nemzetközi nagyvállalatokhoz már csak azért is célszerű ilyen szempontból alkalmazkodni, mert van piacuk. Így a kisebb cégek innovációi könnyebben tudnak piacot találni maguknak. A kormánynak a kisebb vállalkozásokat kell támogatnia, hiszen a nagyon már megállnak a saját lábukon. A gépiparban, a multiknál ugyanakkor pont fordítva működik a dolog, az innováció fentről halad lefelé.

Ugyanakkor igaz az is, hogy sántít a kkv-k definíciója. A Videoton például 5-25 milliárd forint árbevételű, kisebb cégek laza, ám mégis központilag irányított halmazából áll. Ám ha egy Videoton cég megvásárol egy 5 milliárd forint árbevételű másik vállalkozást, akkor rögtön ugrott a lehetőség arra, hogy állami támogatásokat kapjon.

Lehet példákat sorolni az informatika területéről is. Ma Magyarországon az informatikát az állami megrendelések tartják életben. Nyilvánvaló azonban, hogy nem erre lenne szükség, az ágazat fejlődése szempontjából sokkal hatékonyabb lenne, ha az exportot ösztönözné a kormányzat. Innovációkat nem lehet 10 millió embernek kitalálni, ez túl kicsi a piac. Így erős az export kényszer.

Ugyanakkor a Nemzeti Innovációs Hivatalhoz forduló kisvállalkozások között alig-alig van olyan, amelynek üzleti tervében szerepelne az export. Holott ebből a körből, a magyar startup vállalkozások köréből jöhetne létre az új magyar középosztály. Ehhez azonban megfelelő oktatási rendszer is szükségeltetik. Így van esély arra, hogy az új, duális felsőoktatás valóban a piaci igényeknek megfelelő mérnöki gárdát termel majd ki. A fiatal mérnökök az elméleti tudás mellett szigorú gyakorlati képzést is kapnak a vállalatoknál.

15:10 - Ipari forradalom az infokommunikációban
Az ipari forradalomhoz hasonló robbanásszerű fejlődés küszöbén áll az infokommunikáció ipar, festette fel a korszakváltó dimenziót a konferencián tartott előadásában Éry Gábor, az Ericsson Magyarország elnök-vezérigazgatója, aki nagyvállalati szempontból értékelte, hogyan fest a vállalatok felsőoktatási intézményekkel folytatott együttműködése.

Gyorsul a fejlődés a kommunikációban. „Száz évbe telt, amíg egy milliárd ember - elsősorban vezetékes telefonnal - összekapcsoljon a szektor, 5 milliárd embert összekapcsolása már csak 25 évbe tellett, és most úgy gondoljuk, hogy 2020-ra 50 milliárd ember fogunk összekapcsolni. Nem csak telefonokról beszélek, hanem különböző szerkezetekről, amelyek együtt fognak működni." - előlegezte meg előadásában Éry Gábor.

Reális vízió az előadó szerint, hogy a hálózatba kapcsolt társadalom fog ezzel megvalósulni az emberek és a vállalatok szempontjából is. Mindez átalakulást fog hozni abban a világban, amiben élünk, amelyben használjuk az eszközeinket, ahogyan a vállalatok dolgoznak.
Ezzel a lehetőséggel, technikával pedig a Föld olyan nagy kérdéseit lehet majd megoldani, mint a környezetvédelem, a fenntarthatóság.
Az alaphelyzet megvan, most fog mindez kibontakozni. A fejlődés dinamikáját azzal érzékeltette, hogy manapság mi történik világszerte mindössze 60 másodperc alatt a világhálón: 5 millió You Tube videót néznek, 138 millió emailt küldenek el és 88 000 skype hívást bonyolítanak, de 2020-ra Éry Gábor becslése szerint ez meg fog tízszereződni.

Az elmúlt 25 évvel lezárult az a fejlődési szakasz, kialakultak azok a hálózatok, amely az infokommunikáció gerincét adják. Eljutottunk addig az infekciós pontig, amelytől a szélessávú internet természetes lesz, de azok a vállaltok, amelyek sikeresek voltak az eddigi fejlődési szakaszban, csak akkor maradhatnak sikeresek, ha reagálni tudnak arra a kihívásra, amelyet a most megjelenő, kis mozgékony, gyorsan fejlődő, rugalmas kreatív piaci szereplők jelentenek a számukra.

„Megváltozott a trend is. Korábban a nagyvállalatokban találták ki, merre tart a fejlődés, mi lesz a jövő, de ma már a végfelhasználó diktál. Ő mondja meg, mi kell neki, ehhez csak alkalmazkodhat a szolgáltató, amelynek következtében elképesztő számú applikáció jelenik meg nap mint nap. Egészen más lett az innovációban is a szemlélet, ebben az új világban csak az a cég marad meg, amelyik alkalmazkodni tud. Ez a feladat az Ericsson számára is, amely immár 167 éve végzi az innovációt, alkalmazkodnia kell a felhasználók igényeihez.

Ebben az új dimenzióban felhasználók között nem csak egyszerű mobil telefonálóra kell gondolni, hanem a közműszolgáltatókra, a bankokra, a közlekedési cégekre, a médiára, az egészségügyre, amelyek szintén olyan új területek, amelyek az infokommunikációban teljesen új dimenziót alakítanak ki. Az az igényt, hogy új applikációkat kell a számukra kifejleszteni, de erre az eddiginél sokkal rövidebb lesz az idő. Eddig akár 1-3évig fejlesztettek ki egy-egy applikációt már jóval gyorsabban és máshogyan is kell fejleszteni. Ezekre a nagyon konkrét feladatokra 10-12 fős, részben külsősökből szerveződő csapatok állnak össze, amelyekben sokkal gyorsabbá vált a fejlesztés. A gyorsaság, frissesség, dinamika nagyon fontos részévé vált a fejlesztéseknek. Ehhez döntővé vált az is, hogyan osszák el a munkát a kutatóközpontok között, hogy az Ericsson, amely a bevétele 12 százalékát költi kutatás-fejlesztésre, de ez az egyetlen lehetőség, hogy a csúcson maradhasson fejlesztéseivel.

Az Ericsson 23 évvel ezelőtt érkezett Magyarországra, ahol komplett kutatás-fejlesztési láncolatot hozott létre, a kutatóktól, fejlesztőktől egészen a rendszerintegrációig. Segíti a rugalmasságot, hogy az egyes részterületek között is tud mozgatni szakembereket, amely nem minden külföldi kutatóközpontnál van így. Hatékony a cég hazai kutatás-fejlesztése, amelynek eredményeiért világszerte érdeklődnek. Csaknem 100 kutató-fejlesztője van a hazai hálózatnak és közel 1200 alkalmazott dolgozik a k+f területen, 36 éves átlagéletkorral, amely eddig 473 szabadalmat adott az Ericsson mintegy 20 000 darabos szabadalmi arzenáljába. Ez a magyar szürkeállomány sikere is, mert 95 százalékban magyar kollégákkal dolgoznak itthon a területen. Ezzel exportálják a magyar tusást, ugyanakkor tapasztalatot szereznek, amit máshol is tudnak hasznosítani.

Az Ericsson fejleszti a társadalmi kapcsolatait, hogy minél több fiatal vegyen részt a kutatás-fejlesztésben és szorosan együttműködik az egyetemekkel, főleg a BME-vel. Azt is fontosnak tartja Éry Gábor, hogy a középvezetők is részt vegyenek az innovációs folyamatban, mert nélkülük nem tudna az Ericsson Magyarország tovább lépni és újavv fejlesztéseket idehozni, és prezentálni világszerte a projekteket, amelyek után újakat tudnak kapni. Folyamatosan figyelik az új és újabb ideákat (ötleteket), amelyekből tavaly 350-et néztek meg és 60-at be is építettek. Ezek a különböző ötletek sokszor olyan innovációs pubokból érkeznek, amelyeket nem munkaidőben végeznek a kollégák, hanem azon kívül, amely tovább segíti a fejlődésben a vállalatot.

12:51 - Gyorsabban változik a távközlés, mint bármikor
Jelenleg gyorsabban változnak a fogyasztói trendek, mint bármikor a távközlési szektor történetében - mondta a Figyelő Top 200 konferenciáján Christopher Laska. A Telenor Magyarország vezérigazgatója jelezte: ez az iparág szereplőit is komoly kihívás elé állítja, különösen úgy, hogy az igen dinamikus technológiai fejlődés eredményeként néha az ügyfelek sem tudják, hogy pontosan mit is akarnak. Így viszont nehéz megfelelni a fogyasztói elvárásoknak, márpedig az ágazatban ténykedő cégek sikere jelenleg leginkább azon múlik, milyen gyorsan képesek reagálni ezekre.




Éppen ezért a közelmúltban a Telenor is átalakította működési modelljét, hogy minél gyorsabban tudjanak kapcsolatot teremteni a felhasználókkal, illetve reagálni a fogyasztói elvárásokra. Christopher Laska szerint a jövő pedig az ügyfelek felhatalmazásában rejlik, hamarosan a fogyasztók maguk választhatják majd meg mely szolgáltatásokra van szükségük, és melyekre nincs.

12:38 - Nem a Telenortól jött az internetadó ötlete
Korábbi sajtóhírekkel ellentétben nem a Telenortól származott a kormány által épp tegnap véglegesen visszavont internetadó ötlete - derült ki Figyelő Top 200 konferenciáján. Christopher Laska a Telenor Magyarország vezérigazgatója az eseményen tartott előadásában úgy fogalmazott: „én lennék az utolsók a világon, aki előáll egy olyan ötlettel, mint az internetadó". A cégvezető hangsúlyozta: a világháló hajtja az innovációt, beruházásokat hoz és összekapcsolja az embereket, ami jelenlegi gazdasági környezetben rendkívül fontos. Utóbbi jelentőségét, és erejét legutóbb egyébként épp az internetadó mutatta meg: az új teher elleni tüntetések szervezői ugyanis a közösségi médiának köszönhetően tudtak sok ezer embert az ügy mögé állítani (az egymillióan az internetadó ellen nevű kezdeményezést két hét alatt közel negyed millióan lájkolták a legnépszerűbb közösségi oldalon).

Új irányt vesz az innovációs politika
Az innovációs politikáért június óta felelős kormánybiztos a konferencián elmondta: az új hivatal magába foglalja majd a mai Nemzeti Innovációs Hivatalt, kezelni fogja a Kutatási és Technológia Innovációs Alapot (KTIA) és hozzá tartozik majd az Országos Kutatási és Tudományos Alapprogram is. A Figyelő úgy értesüt, hogy az új innovációs „szuperhivatalt" Pálinkás József vezeti majd, amit az érintett kérdésünkre nem cáfolt, de nem is erősített meg hivatalosan.

A kormánybiztos a konferencia közönségétől érkező kérdésre elmondta: 75 milliárd forint körül lesz az új hivatal első költségvetése, amelyből 69-et a KITA forrásai tesznek ki. Természetesen az innovációs pályázatokat ezen felül (2014 és 2020 között) további mintegy 750 milliárd forintnyi, kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítható uniós forrás támogatja majd, sőt a brüsszeli Horizont 2020 k+f támogatásokra is plyázhatnak hazai kutatók, intézmények, vállalatok és projektek.

Az új hivatal ágazati prioritásokat is felállít: többek közt például az egészségipar, a szoftveripar, a járműipar vagy az energetika terén támogat innovációkat. Fő cél azonban, hogy az elszigetelt, lobbiérdekek által szétszabdalt támogatások végleg megszűnjenek, koordinált legyen a pénzek elosztása. Emellett, hogy még jobban hasznosuljanak a pályázati pénzek, adott területez értő szakemberek is nagyobb szerepet kapnak a pályázatok odaítélésekor. Az induló vállalkozásokat is támogatjá majd, de csak addig, amg termékük önállóan piacérett nem lesz, azaz „fenntarthatósági fázisba" nem lép.

Pálinkás Józsefet követően Siegler András az Európai Bizottság igazgatója tartott előadást. Részletesen bemutatta az innovációt támogató uniós programokat, külön kiemelve az energetikai támogatási rendszert. A rengeteg hasznos információ mellett olyan érdekességek is elhangzottak, mint például a fúziós energia konkrét hasznosítására tett erőfeszítések egy közel három milliárd eurós projekt keretében. Az uniónak 2050-ig szólú útiterve is van, ám Siegler András szavaiból kiderült: lehet, hogy ennek ellenére Kína megelőzi Európát az első, nagyobb mennyiségű energiát termelő fúziós reaktor terén.