Az innovációnak van egy jól használható definíciója: legyen új és hozzon profitot. Az állami támogatás fontos ugyan, de a nagyvállalatok innovációs tevékenységét az állam nem támogatja. A határvonal nem a magyar vállalatok és a nemzetközi vállalatok között húzódik, hanem a nagy cégek és a kis vállalkozások között. Más a kettő innovációs képessége. A kormányzati politika a kkv-kat támogatja, ugyanakkor nagy kérdés, hogy ezek abszorpciós képessége mekkora. Senkinek nem jó, ha az állam oda szórja a pénzt, ahol azt nem tudják elkölteni.

A magyar járműipar jó példa a valódi innovációra. Ezen a területen egyre több innovációs, kutatás-fejlesztési munka áramlik le a kisebb beszállítókhoz. A multik beszállítói láncukban egyre lejjebb tolják ezt a tevékenységet. Így az állami szabályozóknak a multikat kell rászorítani arra, hogy kutatás-fejlesztési, illetve innovációs tevékenységüket Magyarországra hozzák. A nemzetközi nagyvállalatokhoz már csak azért is célszerű ilyen szempontból alkalmazkodni, mert van piacuk. Így a kisebb cégek innovációi könnyebben tudnak piacot találni maguknak. A kormánynak a kisebb vállalkozásokat kell támogatnia, hiszen a nagyon már megállnak a saját lábukon. A gépiparban, a multiknál ugyanakkor pont fordítva működik a dolog, az innováció fentről halad lefelé.

Ugyanakkor igaz az is, hogy sántít a kkv-k definíciója. A Videoton például 5-25 milliárd forint árbevételű, kisebb cégek laza, ám mégis központilag irányított halmazából áll. Ám ha egy Videoton cég megvásárol egy 5 milliárd forint árbevételű másik vállalkozást, akkor rögtön ugrott a lehetőség arra, hogy állami támogatásokat kapjon.

Lehet példákat sorolni az informatika területéről is. Ma Magyarországon az informatikát az állami megrendelések tartják életben. Nyilvánvaló azonban, hogy nem erre lenne szükség, az ágazat fejlődése szempontjából sokkal hatékonyabb lenne, ha az exportot ösztönözné a kormányzat. Innovációkat nem lehet 10 millió embernek kitalálni, ez túl kicsi a piac. Így erős az export kényszer. Ugyanakkor a Nemzeti Innovációs Hivatalhoz forduló kisvállalkozások között alig-alig van olyan, amelynek üzleti tervében szerepelne az export. Holott ebből a körből, a magyar startup vállalkozások köréből jöhetne létre az új magyar középosztály. Ehhez azonban megfelelő oktatási rendszer is szükségeltetik. Így van esély arra, hogy az új, duális felsőoktatás valóban a piaci igényeknek megfelelő mérnöki gárdát termel majd ki. A fiatal mérnökök az elméleti tudás mellett szigorú gyakorlati képzést is kapnak a vállalatoknál.