A Pécsi Tudományegyetem jelentőségét mutatatja, hogy több, mint 22 ezer hallgatója 400 szakon tanulhat, 22 doktori iskolája van, s 24 klinikát magában foglaló központtal rendelkezik. Az innovációs környezet megteremtését a 2000-es évek közepén kezdték, most a munka felénél tartanak. Létrehoztak egy innovációs bizottságot, egy innovációs központot, egy innovációs alapot, s kidolgoztak az intézmény középtávú innovációs stratégiáját is. Bódis József jó hírnek nevezte, hogy 2013-ban jelentős európai uniós támogatást kapott az egyetem, 8.3 milliárd forintot K+F tevékenységre, az idei év nagy sikere pedig az, hogy 600 millió forint kockázati tőkét tudtak bevonni egyik kutatásukba. Az egyetem kiemelkedő sikert mondhat magáénak, 87 szellemi tevékenység tartozik a portfoliójába, 111 szabadalmi bejelentése van, s 22 megadott szabadalommal rendelkezik. Két éve létrehozták a Szentágothai János Kutató Központot, ahol egyebek között biotechnológiai, környezettechnológiai, informatikai, nano-tudományi kutatásokat folytatnak, de ugyanilyen jelentős a 3D technológiát alkalmazó kutatási központjuk is. Bódis József megjegyezte, talán futurisztikusnak hangzanak az általa ismertetett K+F kezdeményezések, de meggyőződése, hogy ez a jövő. Aki nem lép, az lemarad. „A 3 D, az energetika, a biotechnológia átszövi az életünket, jó, ha élére állunk a folyamatoknak"- magyarázta.

A KÜLFÖLDI GYAKORLAT PRESZTÍZSE

Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója a felsőoktatás és az üzleti világ együttműködése kapcsán a TKA működését ismertette. Az intézmény végzi az Erasmus program egyes oktatási és képzési feladatait, a közép-európai felsőoktatási együttműködést támogató CEEPUS program pályáztatását, részt vesz a Campus Hungary programban, szervezi az EGT Alap által finanszírozott ösztöndíj-programot, valamint működteti a Nemzeti Europass Központot. Tordai Péter rámutatott, a cégek és intézmények közötti innovatív együttműködésre az Erasmus-program kínál kitűnő lehetőséget, s a vállalkozások élnek is vele. Jó hír, hogy a 2014-2020-as európai uniós pénzügyi tervezési periódusban 40 százalékkal több támogatás jut e területre, mint az előző ciklusban- mondta Tordai Péter. Az igazgató kiemelte, Magyarország is több pénzt kap, idén 26 millió EUR-t, 2020-ban pedig már 48 millió EUR-t, ennek 50 százalékát a felsőoktatásban használják fel, 30 százalékát pedig a szakképzésben. A nemzetközi szakmai tapasztalatok jelentősége egyre nő, egy friss Európai Bizottság által készített felmérés is azt bizonyítja, hogy a munkáltatók kétszer olyan fontosnak tartják, mint tíz évvel ezelőtt. A statisztikák is azt bizonyítják, a hallgatók és a vállalkozások körében is népszerű az Erasmus Program. Évente mintegy 4 ezer külföldi diák jön Magyarországra, s körülbelül ennyien mennek egy-egy szemeszterre külföldre. Változás, hogy egyre nő a szakmai gyakorlaton lévők aránya, jelenleg mintegy 20 százalék, azaz a csere program keretében nem egyszerűen nyelvet tanulnak, kultúrát ismernek meg a diákok, hanem szakmai gyakorlaton vannak a partner cégnél. A tervek szerint az Erasmusos diákok száma 2020-ra megduplázódik, eléri a 8 ezret, optimális esetben akár a 10 ezret is.

Csonka László, az Innovációs Kutató Központ vezetője ismertette azt a Figyelő megbízásából készült felmérést, amely a vállalati szféra és a felsőoktatási intézmények kapcsolatát vizsgálta. Bevezetőjében kiemelte, a vállalati szférában felértékelődtek a külső kapcsolatok, s mivel a versenyképesség központi elemévé az innováció vált, az annak hajtóerőit képviselő főiskolák és egyetemek kiemelt figyelmet érdemelnek. A vállalati versenyképességet nagyban előmozdítja valamely felsőoktatási intézménnyel való érdemi együttműködés. Az innovációra éhes cégek számára megfelelő tudást biztosítanak az intézmények. Csonka László rámutatott, a vállalkozások aszerint minősítették fontosnak vagy kevésbé fontosnak valamely felsőoktatási intézménnyel való együttműködést, hogy felfedező típusúak, kiaknázó és innovatív cégek avagy csupán mások fejlesztéseit hasznosítják. Nyilván az első két csoportba tartozók, amelyek új, innovatív termékekkel akarnak a piacra kilépni, stratégiai jelentőségűnek tartják az együttműködést, elkötelezettek a K+F iránt, míg azok, amelyek nem ezt a piaci szegmenst célozzák meg, nem áldoznak kutatásra, s együttműködésre sem törekszenek egyetemekkel, főiskolákkal.

A felmérés során 69 vállalat válaszolt a kérdésekre, 70 százalékuk rendelkezik oktatási, míg 40 százalékuk kutatási együttműködéssel. A válaszadók rangsorolták a hazai felsőoktatási intézményeket, melyekkel a legjobb az együttműködés. Érdekesség, hogy az oktatási és a kutatási partnerségi kapcsolatokban is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végzett az élen. A vállalkozások jellemzően azért kötnek oktatási együttműködési megállapodásokat, mert fontos számukra, hogy jól képzett új munkaerőt bocsássanak ki az intézmények. Az együttműködő cégek 52 százaléka maga is fogad hallgatókat, 29 százalékuk az intézmények eszközfejlesztését támogatja, míg 2,2 százalékuk vesz részt a tananyag fejlesztésében vagy akár új tanszék alapításában. A felsőoktatási intézmények K+F tevékenységét támogató vállalkozások 37 százaléka számolt be arról, hogy partnerként vesz részt a kutatásban, 24 százaléka finanszírozta a felsőoktatási intézmény K+F tevékenységégét, 8 százalék pedig vásárolt felsőoktatási intézménytől valamely innovatív megoldást vagy terméket. A felsőoktatási szféra összességében elégedett lehet, a cégek ugyanis négyes alá-ra értékelték az együttműködést, a lehetséges 5 pontból 3.8 pontot adtak. A legmagasabb pontot azok a vállalkozások adták az egyetemeknek, konkrétan 4.2 pontot, amelyek oktatási és kutatási együttműködési megállapodással is rendelkeznek.

A Figyelő felmérése azt igazolta, hogy érdemes együttműködnie a vállalati és felsőoktatási szektornak, mert az egész gazdaság érdeke a jól képzett munkaerő. Kissé lehangoló megállapítás, hogy sajnálatosan Magyarországon összességében nem túl széleskörűek a cégek és egyetemek közötti kutatás-fejlesztési kapcsolatok. Megerősítést nyert viszont, hogy a K+F és az oktatási együttműködés egymást erősíti. Ahol magasabb a kutatási-fejlesztési tevékenység, ott az oktatási és egyetemi K+F partnerség is erősebb.