Sok fiatal vállalkozó már csak régi képekről vagy a szülei elmondásából ismerheti a „Gorenje-korszakot", amikor Trabantok, Ladák és Daciák tetejére kötözve érkeztek ezerszámra hűtő- és mosógépek, valamint társaik a sógoroktól Magyarországra. A rendszerváltás előtti években ugyanis magyarok száz-ezrei rohanták le az osztrák határ túloldalát és a bécsi Mariahilfer Strassét, többek közt az ott hatalmas választékban elérhető háztartási gépekért.

E sorok íróját is afféle érzés kerítette hatalmába, mint anno Daciával érkező szüleit, amikor a Pesten és Bécsben startupos közösségi irodákat működtető L'Office és a Nemzeti Innovációs Hivatal szervezésében a régió, sőt talán egész Nyugat-Európa legnagyobb startupos örömünnepére, a háromnapos Pioneers Festivalra robogott pár kollégájával. Most persze annak kellene következnie, hogy „mennyire elámultunk és bámultunk, amikor megérkeztünk. Akárcsak szüleink anno a lepukkant keleti autóból a Mariahilfer elején kiszállva."

Ez lényegében így is van, hiszen ilyen hatalmas, 3000 fős startupkonferenciát, sok száz, projekteket kereső befektetővel, a Hofburg csodás környezetéhez hasonló díszletekkel még hosszú évekig nem fogunk látni Budapesten, különösen nem ennyi neves előadóval. Mégis: bár a nulladik napi Investors Dayre több mint ezer (!) projekt jelentkezett 63 országból (Európán kívül Afrikából, Indiá-ból s Japánból is), a szereplésre kiválasztottak felhozatala mégis vegyes volt. Különösen, ami az újdonságtartalmat, a készültségi fokot vagy épp az igen fontos előadói (angol szakszóval: pitch) képességeket illeti. A lényeget, azaz az innovációs tartalmat és annak csomagolását tekintve egy erős hazai startupversenyhez képest egyáltalán nem volt kirívó különbség.

No persze a hatalmas merítés (a több mint ezer jelentkező) legalább tízszerese, de inkább hússzorosa annak, mint ami a legnagyobb magyar versenyeken jellemző. Nem is szólva arról, hogy Bécsben valóban globális volt a mezőny, s a körülményes tolmácsolás helyett is minden szó, még a belépési információk és a kiállítók szóróanyagai is egy nyelven, angolul voltak elérhetők. Mi több: egyetlen felszolgáló, előadó vagy vendég sem merte megkockáztatni, hogy ne angolul szóljon a másikhoz. A forgatagban sűrűn előfordult, hogy az így indult társalgás sokadik mondata után váltottak csak magyar (vagy más) nyelvre a beszélgetők, s persze csak akkor, ha a társaságban csak azonos anyanyelvűek voltak.

Monarchia újratöltve

És gyakori is volt a magyar szó, mert nemcsak arányaiban, hanem abszolút értelemben is rengeteg honfitársunk volt kint, százas nagyságrendben. A hivatalosan felsorolt 84 kiállító közül 11 volt tőlünk, ezzel a 26 osztrák céget mi követtük a képzeletbeli rangsorban. Még az olaszok is csak tíz, a németek pedig négy startuppal érkeztek. Emellett a két nagyobb színpadon több versenyben is szép számmal szerepeltünk, mi több, az erőmérő szenzortechnológiánk kifejlesztője, az OptoForce még a nagy döntő legjobb nyolc technológiai cége közé is bekerült, igaz, nyerni sajnos nem sikerült.
Tehát ami az európai feltörekvő vállalkozások felhozatalát illeti, igenis jól áll Magyarország, különösen, ha a lakosságszámot is figyelembe vesszük. Ráadásul nemcsak mennyiségileg volt sok magyar projekt, hanem a színes felhozatalt tekintve is megálltuk a helyünket. Sőt, az a gyengeségünk, miszerint csapnivalóan csomagoljuk a mondandónkat, nem volt szembetűnő. Főként sajnos azért nem, mert ebben az osztrákok, a németek, de más, kelet-európai nációk fiataljai sem igazán jók.

Bécsben a nagyvilág

Bécs nyilván a nulláról induló, tőkehiányos kis magyar vállalkozóknak könnyebben elérhető, mint Amerika vagy akár London, vagy Berlin (lásd a következő cikkünket egy Ausztriában sikeres magyar biotech startupról). Ám a brit vagy a német fővárosban sem jellemző, hogy ennyire koncentrált startupos esemény lenne, mint a Pioneers. Egyedüli konkurensként az isztambuli (korábban Szófiában is megtartott) Webitet emlegették a folyosókon, ám ez inkább a hannoveri CeBIT elektronikai kiállításra hajazó, csak informatikára fókuszáló nagy esemény, igaz, erős startupos jelenléttel.
A Pioneers viszont az IT mellett más területeken is erős. Jelen voltak többek közt a zöldtechnológiák az okos otthontól az e-motorkerékpárig, a megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy), a hardveres fejlesztések (az áramköri kütyük mellett például drónok, repülős kiegészítők), illetve az informatikával segített biotechnológiai megoldások is.

A többség persze a jól komponált nagy bejelentésre, a repülő autó bemutatójára koncentrált, amelyet két szlovák üzletember épített.

További részleteket és egy sztárelőadóval készült interjút a Figyelő 2014/45-ik számában talál vagy előfizetői hozzáféréssel ér el.