A legfrissebb előrejelzés a magyar villamosenergia-rendszer fogyasztói igényének alakulásáról a cég honlapján olvasható. Az évente készített közép- és hosszú távú előrejelzés megalapozza egyebek között a 132 kilovoltos és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó fejlesztési terveket. Az elemzés 2030-ig tekint előre több szakaszban: 2019-ig, 2024-ig, illetve 2030-ig vázolja fel a fogyasztói igények alakulását. A bizonytalanságok kezelése érdekében hagyományosan három - alap-, kisebb és nagyobb - növekedési változatot vizsgáltak. A tanulmány készítői megjegyzik, hogy az elmúlt évtizedekben az előrejelzések mindig nagyobb értéket prognosztizáltak a későbbi tényadatokhoz képest, ezért kisebb valószínűsége van a nagyobb igénynövekedési változatnak, miután az Európában kialakult irányzatok, például a takarékosság és a hatékonyságjavulás nagyobb hatásával is lehet számolni.

Az igénynövekedési változatok kidolgozásához gazdasági prognózisokat vettek alapul, távlatilag pedig a Nemzeti Energiastratégia 2030 keretdokumentum reál GDP-változási (bruttó hazai termék) prognózisát tekintették irányadónak. Abból indultak ki, hogy 2008-ig átlagosan a reál GDP éves növekedési ütemének 50-60 százalékával emelkedett az éves nettó villamosenergia-fogyasztás, abban az évben 43,928 terawattóra volt. Emlékeztetnek: a 2008 őszén bekövetkezett gazdasági visszaesés következtében a viszonylag egyenletes igénynövekedés átmenetileg megtört, és az összes villamosenergia-felhasználás még tavaly sem érte el a válság előtti szintet (2013: 42,189 terawattóra). A hazai villamosenergia-rendszer bruttó éves csúcsterhelése 2008 óta gyakorlatilag állandósult, 6300-6500 megawatt körüli.

A prognózis alapváltozata 2015 után a nettó villamosenergia-fogyasztás évi 1,3 százalék körüli bővülésével számol, majd a 2020-as évektől ennél lassabb, évi 1 százalék körüli növekedést feltételez. Az összes villamosenergia-felhasználás - amely tartalmazza a hazai erőművek önfogyasztását és a hálózati veszteséget is -, 2020-ra várt értéke alapváltozatban 46,2 terawattóra, 2030-ra pedig 50,6 terawattóra lehet.

Az alapváltozat szerint a 2015 és 2030 közötti időszakban jellemzően évi mintegy 70 megawatt lehet a csúcsterhelés éves növekedési üteme. Ez 2020-ra 7100 megawatt, 2030-ra pedig 7800 megawatt várható csúcsterhelést eredményez. A tanulmányban megjegyzik, hogy az éves, jelenleg a téli időszakra eső csúcsterhelések mellett egyre nagyobb jelentősége van a nyári csúcsterhelések figyelemmel kísérésének, mivel a nyári hónapokban rendszerint kisebb az igénybe vehető erőművi teljesítőképesség. A nyári csúcsterhelés napját a legutóbbi három évben kiugróan magas napi középhőmérsékletek jellemezték - mutatnak rá, hozzátéve, hogy a meteorológiai számítások szerint az elkövetkezendő időszakban a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válására lehet számítani Magyarországon, ami kihat a villamosenergia-igényekre is.