PRIORITÁSOK
A kormány gazdaságpolitikai prioritásai határozzák meg azt a pénzügyi keretet, amelyben az egészségügy működhet - emelte ki előadásában Adorján Richárd. A családok helyzetének javítása, munkahelyteremtés-megőrzés, pedagógus-béremelés, rendvédelmi és fegyveres dolgozók megbecsülése, gazdák támogatása, nyugdíjak értékállóságának megőrzése, egészségügyi ellátások fejlesztése- sorolta címszavakban, mely területek állnak a 2015-ös központi büdzsé fókuszában. Az egészségügyi kiadások több, mint 50 százaléka a fekvőbeteg-intézmények működtetésére megy, míg egyharmada gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök finanszírozására. Az NGM államtitkára kiemelte, az EU hosszú távú prognózisa szerint a Magyarország a következő évtizedekben a jelenleginél kedvezőbb makrogazdasági keretek között működik, csökken az adósságráta, 2026-ra a kívánatos 50 százalék alá csökken, ezzel párhuzamosan nő a GDP és a foglalkoztatás. Jó hír, hogy a következő évtizedekben nő a magyar népesség várható élettartama, a férfiaké a jelenlegi 72 évről 82-re, míg a nőké 79-ről 87-re. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a 65 évnél idősebb lakosság mai 17.4 százalékos aránya 29,5 százalékra emelkedik, ami kihívások és többlet-feladatok elé állítja az egészségügyet. Az NGM helyettes államtitkárának előadásából kitűnt, 2015-ben fellélegezhetnek a kórházak, 80 milliárdos adósságállományukból 60 milliárdot konszolidál az állam a céltartalékból. Arra vonatkozóan azonban nem hangzott el adat, hogy mi történik a fennmaradó 20 milliárdos adóssággal.
K+F PROGRAMOK KERETÉBEN GYÓGYÍTÁS?
Ascsillán Endre, a COCIR magyarországi munkacsoportjának elnöke a világ legjelentősebb egészségügyi ipari vállalatainak szövetsége nevében szólalt fel. Az egészségügyi fejlesztések, képalkotó diagnosztika, egészségügyi informatika területe mintegy 80 milliárd eurós piac, amely évente 5 százalékkal nő, ezek a cégek hatalmas összegeket költenek innovációra, s az a céljuk, hogy a legmodernebb eszközökhöz minél szélesebb körben férjen hozzá a lakosság, Erről folytatnak egymással és az egyes országok egészségügyi vezetésével folyamatosan egyeztetéseket. Az előadó rámutatott, hogy egészségügyi infrastrukturális fejlesztésekre jóval kevesebb pénz jut a 2014-2020-as pénzügyi tervezési ciklusban, mindössze 80-100 milliárd, holott az innovatív technológiák bevezetése jelentős finanszírozási forrásokat igényel. Ugyanakkor K+F-re nagyságrendekkel több jut, 6 milliárd euró, ezért az előadó megfontolandónak nevezte, hogy az egészségügyi intézmények kutatás-fejlesztési programok keretében pályázzanak plusz pénzekre, s ily módon közvetlenül válhat elérhetővé a betegek számára is a gyógyításban csúcstechnológiájú termékek, szolgáltatások.
A K+F pénzek becsatornázhatók az egészségipari vállalkozásokkal történő együttműködés révén, s fedezik a program költségeit, sőt a kutatók bérét is. Ily módon radikálisan lehetne növelni a fejlett technológiák arányát az egészségügyben- érvelt. Mint mondta, az első fecskék, azaz első ilyen fejlesztések már megtörténtek, ezeket tovább lehet vinni megfelelő jogszabályi környezetben, s konzultációt kezdeményeznek az államtitkársággal, hogy megfelelő beruházások valósuljanak meg. Nemes Andrea, az NGM főosztályvezetője az egészségipar nemzetgazdasági szerepéről, az egészségturizmus fejlesztéséről beszélt. A turizmus élen jár a gazdaságfejlesztésben, munkahelyteremtő hatása kiemelkedő, 11,3 százalék, s ha helyesen reagálunk a piaci trendekre, olyan piacokra törünk be, hol eddig nem voltunk jelen- mondta. Előadásában kiemelkedő jelentőségűnek nevezte az egészségturizmust, amely tovább bővülhet a keleti nyitás jegyében. Gyógyszállóink népszerűek, nemcsak Közép-Kelet Európában, a legtöbben német nyelvterületről érkeznek, gyógyszállóink rendelkeznek a legnagyobb, 60 százalék feletti kapacitás kihasználtsággal.
Gerhard Waltl, a Bayer Hungária ügyvezető igazgatója a gyógyszeripari kutatás fejlesztés jelentőségéről beszélt, illetve az új terápiák nemzetgazdasági hatásáról. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke kiemelte, biztató, hogy plusz forrásokhoz jutnak 2015-ben a fekvőbeteg intézmények. „Elégedettek mindazonáltal nem lehetünk, mert látni kell, hogy a dologi kiadások fedezetének inflálódására nincs fedezet, nem bővültek a lehetőségeink, ezért a kórházi adósság újbóli növekedése újra prognosztizálható" - jegyezte meg. Értékelése szerint súlyos helyzetet teremthet, hogy a béremelésre sem látszik fedezet. Márpedig, mint aláhúzta, a kórházi működőképesség fenntartására szükség van.
„A mozgó bérek kritikusan alacsonyak, borzasztó alacsony pénzért ügyelnek a szakdolgozók, s a tapasztalt orvosok béremelésére sem került sor" - vette számba a hiányosságokat, amelyekre a jövő évi költségvetés vitájában megoldást kell találni. A Kórházszövetség elnöke szólt a magán és közszolgáltatások intézményi szétválasztásáról, amelynek a szövetség szerint számos negatív következménye lehet. Egyebek között az, hogy ha kikerülnek az állami ellátó intézményrendszerből a VIP, a tb- finanszírozáson kívüli szolgáltatások, a külföldiek ellátása, a nagy értékű diagnosztika és terápia, elképzelhető, hogy jelentős forráskivonással jár. A munkatárak bevételkiesése miatt nehezebb lesz a szakképzett munkaerő megtartása is- érvelt. A nagy munkaigényű, ráfizetéses betegek maradnak, ami a közfinaszírozott rendszer fenntarthatóságát is megkérdőjelezi. A magán és állami ellátás egyértelmű szétválasztásától nem fehéredik ki az intézményen belüli szolgáltatásvásárlás lehetősége, sőt nőhet a paraszolvencia aránya is.
Az állam azokon a területeken szerződik magánszolgáltatókkal, ahol nem képes megfelelő egészségügyi ellátást biztosítani.
A díjazottakról szóló képeket itt találja, míg a konferencia fotóit itt.