- A világszervezet a minap, november 13-án adta ki a kétévente megjelenő Tudomány, Technológiai és Iparpolitikai Kilátások 2014 című jelentését, amely Magyarország számára is tartalmaz ajánlásokat. Melyek a főbb tanulságok?
- Egyrészt a mostani tanulmány Magyarországra is tartalmaz fontos megállapításokat, amelyek részeivé válnak a várhatóan 2016 legelején megjelenő OECD országjelentésnek. Röviden az a lényeg, hogy két-három területen dicséretet kaptunk, így például a kutatás-fejlesztés területén nálunk kiemelten erős a nagyipar és a nemzetközi vállalatok szerepe, amellyel a régióban az egyik legjobbak vagyunk. Ugyanígy kiemeli a tanulmány, hogy az "egyetemi tér", azaz a tudományos bázis, valamint a támogató környezet is viszonylag fejlett.

- Mely területen kaptunk kritikákat?
- Bár fejlett az egyetemi és a közszféra kutatói hálózata és az ipari oldalon is viszonylag magas a kutatás-fejlesztés szerepe, a két terület összekapcsolása az, ahol a legnagyobb elmaradásaink vannak. A tanulmány szerint az ipar és az oktatás együttműködését jelentősen erősítenünk kell a jövőben.

- Az internet elterjedtsége és használata terén is nagy a lemaradásunk, nem?
- Valóban, miközben a kábeles internet elterjedtsége és az e-közigazgatás szintjében az élen álunk a visegrádi négyes csoportban, addig a mobilinternetről ugyanez nem mondható el. Mind az előfizetések száma, mind pedig a mobilnet használat szintje nagyon alacsony, még a régiós átlaghoz képest is. Mindez azért is fontos, mert 2020-ig 140 milliárd forint uniós forrást szánunk a startupokra - amit az OECD jelentés kifejezetten üdvözöl.

- A kutatási infrastruktúra terén is nagy a lemaradásunk, hiszen az anyag úgy fogalmaz, hogy egyre elavultabbá válnak az eszközök. Mit tesz ez ellen a kormányzat?
- A NEKIFUT program éppen ezt a hiányosságot kívánta orvosolni, sőt a 2014-2020 közötti időszakban uniós forrásból újabb 100 milliárd forint feletti pályázati keret áll majd rendelkezésre, kifejezetten az állami és intézményi eszközpark fejlesztésére.

- Hogy áll az egyik legfontosabb ilyen fejlesztés, a szegedi szuperlézer kutatóközpont, az ELI?
- Ez a projekt jóval több annál, mint egyszerű infrastruktúra-fejlesztés. Ez egy teljesen új, különleges terület, amelyhez világszerte mintegy félszáz tudós ért csak, köztük szerencsére jó pár magyar is. A problémák szerintem abból adódnak, hogy félreértelmezzük a kutatási program célját: itt nem elsősorban épületet kell építenünk, vagy csak berendezéseket kell vásárolnunk, hanem egy teljesen új, járatlan utat kell törnünk ezen a kutatási területen. A fő cél az lenne, hogy a világ legjobb lézerkutatóit összegyűjtsük, és az igen rövid impulzusidejű, attoszekundumos lézerek újabb generációját fejlesszük ki. Ez világhírt is hozhat Magyarország számára, geopolitikai szerepünket is jócskán felértékelheti, ám csak akkor, ha túllépünk végre a pusztán beruházási szemléleten.

- Mi a helyzet az olyan támogatási programokkal, mint a Jeremie vagy a Gazella?
- A jelentés ezeket kifejezetten üdvözli, és országunk erőfeszítéseit bátorítja is e téren. Az OECD-nél különösen kedvelik azokat az állami programokat, amelyek a magánszféra aktív bevonásán, üzletileg érdekeltté tételén alapulnak, szemben a grant típusú, direkt és vissza nem térítendő támogatással. Az OECD számára, amikor a támogatások odaítélési szempontjait vizsgálja, a piaci szűrő kiemelten fontos kutatás-fejlesztési pályázatoknál.

- Azért a Gazella már több mint egy évet csúszott, talán csak a következő hetekben köttethetnek meg a szerződések. Mi ennek az oka?

A választ és a teljes interjút elolvashatja a Figyelő hetilap november 27-én, csütörtökön megjelenő számának k+f rovatában.

Az OECD friss, Tudomány, Technológiai és Iparpolitikai jelentésének összefoglalója

Az OECD 2014. november 13.-án adta ki kétévente megjelenő Tudomány, Technológiai és Iparpolitikai Kilátások 2014 című kiadványát, amely a globális trendek mellet részletesen elemzi az egyes OECD tagországokban a kutatás-fejlesztés (K+F) helyzetét és szakpolitikáit.
Az OECD szerint globális léptékben nézve az alábbi kép rajzolódik ki:

- az OECD tagállamokban a válság hatására a teljes K+F ráfordítások aránya a GDP-hez mérten jelentősen csökkent, (a mutató 2008 és 2012 között gyakorlatilag a 2001-2008-as szint felére esett vissza),
- miközben az állami K+F ráfordítások GDP-hez mért aránya továbbra sem mutat növekedést,
- addig a vállalati szféra GDP arányos K+F ráfordításainak éves növekedési rátája ma már eléri a válság előtti szintet.

Az OECD prognózisa szerint ezekben a trendekben a fiskális konszolidáció lezárulása, vélhetően 2015 után jöhet csak változás, amikor már a közszféra is nagyobb erőforrásokkal fordulhat a szektor felé. Ugyanakkor a globális erőviszonyok átalakulását jelzi a K+F terén is, hogy a világgazdaság nagy feltörekvő országai, mindenekelőtt Kína, India és Brazília a globális pénzügyi válság idején is jelentősen növelték K+F befektetéseiket.
A tanulmány Magyarországot elemezve a pozitív K+F politikai változások között emeli ki, hogy:

- a 2013-ban a Kormány elfogadta a Kutatás-fejlesztési és Innovációs stratégiát,
- a 2014-2020-as uniós programozási időszakban nagyon jelentős források jutnak K+F-re, (a 2700 milliárd forintos Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) fő célterülete a K+F és KKV szektor),
- az ipar rendkívül erős szerepét a K+F-ben, ami a globális nagyvállalatokon keresztül a hazai K+F szektor globális kötődését is erősíti, (amíg az OECD országokban a vállalati szféra K+F ráfordításainak 30%-át, addig Magyarországon több mint a felét adják a multinacionális vállalatok),
- az innovatív KKV-k, és különösen a startup-ok számára kialakított kedvező támogatási környezetet, a szakmai partnerek bevonásával létre jött BudapestHUB munkacsoportot, valamint azt, hogy a 2014-2020-as időszakban jelentős forrás, 140 milliárd forint juthat a startup ökoszisztéma kiépítésére, továbbá
- a JEREMIE program rövid idő alatt radikális előrelépést hozott a kockázati tőke terén valamint az innovatív KKV-k és startup-ok finanszírozásában.

Ugyanakkor az OECD tanulmány a magyar K+F rendszer gyenge pontjaként azonosítja, hogy:

- a felsőoktatás és az ipar kapcsolata - elismerve a duális képzés irányába tervezett lépéseket - még mindig nagyon gyenge,
- az államilag finanszírozott kutatóhelyek tudományos és kutatási eredményei pedig nagyon nehezen jutnak el vállalati szektorig, és ígynagyon alacsony szinten hasznosulnak a gazdaságban.

Mindezek alapján az OECD a négy területen fogalmaz meg ajánlásokatMagyarország számára:
- a nemzetközileg is versenyképes kutatási infrastruktúra erősítésére, különösen az állami kutatóhelyeken a K+F ráfordítások további növelésére, ezen belül kiemelten az állami források bővítésére,
- az innovatív KKV-kat, és kiemelten a startupokat segítő gazdasági környezet és támogatási rendszer kiépítésének folytatására és erősítésére,
- a felsőoktatási rendszer átalakításánál a vállalatokkal és az iparral való kapcsolatoknak a mainál jóval hatékonyabb megerősítésére,
- a közszféra által finanszírozott és állami kutatóhelyeken zajló kutatások gazdasági hasznosulásának erőteljes javítására.
Az OECD tanulmány alapján Magyarország helyzetét és kihívásait a Visegrádi csoport országaival összevetve megállapítható, hogy Magyarország őrzi vezető szerepét a régióban, noha a versenytársak egyes terülteken komoly lépéseket tettek előre.