Az irodalomtól az űroperáig

Csákvári Géza
2014-11-20 06:49

Megérkezett a mozikba korunk egyik legmeghatározóbb (az angolszász területen biztosan) rendezőjének legújabb műve, a Csillagok között. Az életmű eddigi legambiciózusabb darabja nem kisebb kérdéseket feszeget, mint a relativitás elméletét, melyhez a filmes nemegyszer megidézi Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia című klasszikusát.
■ Az ír származású, önmagát félig britnek és félig amerikai-nak valló Christopher Nolan korunk mozgóképművészetének egyik legnagyobb egyénisége. Markáns filmalkotó, aki egyrészt saját nyelvet és életművet épít, mint a régi nagyok, közben viszont a legmodernebb technikát is képes integrálni az univerzumába. Ha úgy tetszik, mindig ugyanazt a filmet készíti, és pályafutása immár több mint egy évtizede töretlen: mindig a csúcson van. Ilyen karrier nagyon keveseknek adatott meg a filmtörténetben, Alfred Hitchcocknak például. E nagyok esetében az is bocsánatos bűn, ha hibáznak egyet; ezt amúgy Nolan sem kerülhette el, az Álmatlanságot például sosem fogjuk felírni a dicsőséglistájára.

Annál inkább az első egész estés nagyjátékfilmjét, az 1998-as Követést. A fekete-fehér, fillérekből gyártott mozi már megmutatta Nolan elképesztő kötődését a film noirok és pszichothrillerek atmoszférájához, Stan...

A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2014/47 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!