A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011-es törvény értelmében 2015 januárjától a társasági adónak is - hasonlóan a személyi jövedelemadóhoz - egykulcsossá kellene válnia. A társaságok jelenleg kétféle kulcs szerint adóznak: 500 millió forint alatti adóalap esetén 10, felette 19 százalékkal. Természetesen a magyarországi vállalkozások nagy része már most is az alacsonyabb adókulcs szerint teljesíti adófizetési kötelezettségét, de az „egykulcsosítás" tovább egyszerűsítené az adózást.

Erre készültek is a cégek, hiszen mint említettük, törvényi garancia volt rá, hogy a következő évtől végrehajtják az egyszerűsítést. Mindenki az őszi adócsomagot lapozta, amikor az megjelent az Országgyűlés honlapján, mert abból kellett volna kiderülnie, pontosan mekkora is lesz az a bizonyos egyetlen kulcs. Erről ugyanis a stabilitási törvény nem rendelkezett, csak a hatályba lépésről.

A cégvezetők aztán csalódottan vehették tudomásul, hogy az adócsomagnak nem része a társasági adómérték megváltoztatása. A kormány indoklása szerint mégsem jött még el az ideje ennek a lépésnek, a költségvetés, illetve a gazdaság általános állapota jelenleg nem teszi lehetővé ezt. Szóban azonban arról biztosították az érintetteket, hogy nem feledkeztek meg a vállalásról, és 2016-tól megtörténhet az átállás.

Csakhogy a stabilitási törvényben továbbra is a 2015-ös dátum volt hatályban, azt az adócsomag nem rendezte. Erre a Figyelő is felhívta a figyelmet legutóbbi lapszámában. A kormány pedig lépett: egy tegnap benyújtott törvényjavaslatban, amely a jövő évi költségvetés megalapozásáról szól, rendezték a kérdést. Mégpedig úgy, hogy az ígéreteknek megfelelően 2016-ot jelölték meg az egykulcsos társasági adó bevezetési idejeként.

Kérdés persze, hogy az a dátum tartható lesz-e. Főleg, hogy az idén várt 3 százalék feletti gazdasági növekedés után jövőre szerényebb, 2,5 százalékos bővüléssel számol a kormány. Közben fél szemmel Brüsszelt is lesnie kell, hiszen ott a túlzottdeficit-eljárás újraindítása mellett gyűjtik az érveket. A megengedett 3 százaléknál magasabb költségvetési hiány, illetve 60 százalék feletti államadósság esetén újra az unió szorosabb kontrollja alá kerülne a kabinet, amit mindenképpen el szeretne kerülni.

Az is válaszra vár, hogy mekkora lehet az egyetlen kulcs. Szakértők szerint valahol a 10 és 13 százalék közötti tartományban lehet a helye, ez a mérték még nem veszélyeztetné a költségvetés bevételeit, és a cégek is adócsökkentésként élnék meg. Már azok, amelyek 19 százalék szerint adóznak jelenleg. Ha a többiekre is figyelemmel akar lenni a kormány, akkor 10 százalék alá kell mennie, de ebben az esetben a szükségesnél kevesebb adó folyhat be a büdzsébe. Nem egyszerű tehát a feladat, mindenesetre a kormány most nyer egy évet. S azzal nyugtatja magát, hogy a mostani társasági adótörvény is eléggé vállalkozóbarát. Erre hivatkoznak ugyanis a törvényjavaslat indoklásában.