- Az elmúlt hónapokban az ICT-iparág legnagyobb hazai szereplőjéről, a T-Systemsről a legtöbbet a Bubi kapcsán lehetett hallani, és korántsem mindig pozitív kontextusban. Hogyan értékeli így utólag a projektet?
- Összességében egyértelműen pozitívan. Egy rendkívül komplex projektet sikerült befejeznünk, és most már üzemeltetési tapasztalataink is vannak, méghozzá többnyire kedvezőek. Azt látjuk, hogy a budapestiek és a turisták is nagyon pozitívan fogadták a közbringaprogramot, a felhasználószám helyenként még azt is meghaladja, amit előzetesen becsültünk. Új területen értünk el sikereket, és fejlesztettünk kompetenciákat, ezeket pedig a későbbiekben más projekteknél is tudjuk hasznosítani. Ezért úgy gondolom, hogy a befektetés, még ha kicsit hosszabb távon is, mint terveztük, de biztosan megtérül. A közbringarendszerek vidéki nagyvárosokban való bevezetésében még rengeteg lehetőséget látunk.

- A Bubi projekt azért is fontos volt a cégnek, mert korábban többször jelezték, hogy bővülést várnak a közigazgatási szektorban. A jövőben is az állami szféra lehet a növekedés egyik motorja?
- A Digitális Magyarország megvalósítása elképzelhetetlen modern, digitalizált, szolgáltató állam nélkül. A digitális közszolgáltatások egyfelől húzóerőt jelentenek majd, másfelől számos feladatot is meghatároznak. A Magyar Telekom (MT) két héttel ezelőtti T-Systems Symposiumon tett bejelentése ebből a szempontból mindenképpen egy fontos mérföldkő. (A tervek szerint az MT 2015 végére Nyíregyházán minden háztartás számára hozzáférhetővé teszi a másodpercenként 30 megabites sávszélességű internet-hozzáférést, a kormány által elfogadott Digitális nemzet fejlesztési program célja, hogy 2018-ra az ország teljes területén elérhetővé váljon a széles sávú internet - a szerk.) Azt gondolom, hogy jó irányba haladunk, egy korrekt partnerség alakult ki a felek között. Mindannyiunk számára fontos cél, hogy a nagy sebességű széles sávú internet mindenhol elérhető legyen Magyarországon. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor erre épülhetnek rá olyan digitális városi szolgáltatások, alkalmazások, strukturális elemek, amelyekben már inkább az ICT-megoldásokat szállító T-Systems Magyarország van otthon. Azaz a hálózat csak egy alap, a legfontosabb kérdés, hogy miként tudjuk ezt megtölteni közösségi szinten is tartalommal.

- Nekem ez kicsit úgy tűnik, mintha rövidebb távon a közigazgatás kikerült volna magának a T-Systemsnek a fókuszából. Milyen területeken várnak akkor bővülést?
- Egyáltalán nem került ki, hiszen a Digitális Magyarország megvalósításának egyik fontos eleme például a központi közigazgatás további digitalizálása, amelyben még bőven akad tennivaló. De más, jellemzően állami fenntartású ágazatokban, mint amilyen a közlekedés vagy az egészségügy, jelentős igény várható a következő években informatikai fejlesztésekre, s a döntéshozói szándék mellett várhatóan a megvalósításhoz szükséges források is rendelkezésre állnak majd uniós költségvetésből. Emellett az iparban és a nemzetközi értékesítés területén is komoly növekedési potenciált látunk.

- Mi a helyzet a közműszektorral? Korábban, még a rezsicsökkentési láz előtt ott is voltak növekedési remények...
- Azokból a hírekből, amit hallani lehet, nekem úgy tűnik, hogy a közműszektor valamiféle konszolidáción megy át a következő években. Sokat lehet olvasni a tervezett nagy állami közműszolgáltatóról, ami, ha feláll, akár piacot is teremthet a T-Systemsnek. Egy ilyen vállalatnak ugyanis komoly informatikai háttértámogatásra van szüksége, mi pedig, azt gondolom, rendelkezünk az ehhez szükséges kompetenciákkal.

- És mi a helyzet a magánszférával az energetikában? Azzal már nem is érdemes tervezni?
- Dehogynem. Az Elmű-Émásszal épp a közelmúltban kötöttünk egy számunkra nagyon fontos megállapodást. Egy négy évre szóló komplex IT-üzemeltetési projektbe kezdhettünk bele október elsejével. Ez pedig nemcsak azért fontos, mert egy hatalmas projektről van szó, hanem azért is, mert egy már meglévő kompetenciáinkat kiegészítő pluszlehetőségről. Márpedig a közműszektorban jelenleg talán a korábbinál is fontosabb a költségek csökkentése, ami egy IT-szolgáltatónak új lehetőségeket teremt.

- A költségcsökkentés nemcsak az energiaszektorban fontos, de például a pénzügyi szférában is. Itt látnak bármilyen fejlődést?
- Ez az a szektor, amely az elmúlt években egyre kevesebbet költött szinte mindenre, hiszen az ágazat szereplőinek rengeteg kihívással kellett szembenéznie. Ehhez képest a mi bevételeink nem csökkennek radikálisan. Sőt, ha a következő évben reális esélyt látunk a növekedésre. Ennek elsősorban nem az az oka, hogy maga a pénzügyi szektor fejlődne vagy növekedne, hanem az, hogy a folyamatos kihívások miatt a bankok is kénytelenek átstrukturálni saját működésüket.

- Például a kormányzati intézkedések miatt, mint a devizahiteles elszámolás vagy éppen a forintosítás, amelyek informatikai kihívást is jelenthetnek a bankoknak. Ennek érzik már bármilyen hatását a megrendelésekben?
- Nem, egyelőre nem tapasztaltunk ilyen hatást. Nehéz megítélni, hogy ezek a folyamatok milyen informatikai fejlesztéseket igényelnek, de a piacon még nem észleljük, hogy komolyabb megrendelési hullámot generálnának. Valószínűleg lesznek kisebb fejlesztések, nagyobb hatásra azonban nem számítok, ez önmagában nem fog minket növekedésbe fordítani a pénzügyi szektorban. Az viszont jó eséllyel igen, hogy az ágazat cégeinek meg kell felelnie a megváltozott ügyfélreakcióknak, költségszerkezetnek vagy éppen szabályozói elvárásoknak. A vállalatok azokat a spórolási lehetőségeket is igyekszenek kihasználni, amiket eddig nem tettek, ez pedig lehetőség számunkra, hiszen ilyen esetekben az új technológiai megoldások adják magukat. Összességében a pénzügyi szférában az is nagy eredmény, hogy nem csökken a bevételünk, de igazából akkor lennénk elégedettek, ha a következő években sikerülne növekedést elérnünk.

- Említette, hogy külföldi terjeszkedésben is komoly bővülési potenciált lát. Melyek a célországok?
- A délszláv államok közül sok helyen ott vagyunk már kisebb-nagyobb projektekkel, és voltak már jelentősebb megrendeléseink Romániában és Bulgáriában is. Emellett az arab országok felé is nézelődünk, igaz, ebben a régióban még elsődleges célunk a referenciaszerzés. Hosszabb távon arra törekszünk, hogy az elmúlt években Magyarországon felhalmozott tudást külföldön is hasznosítani tudjuk.

- Nyugatabbra nem próbálkoznak?
- De. Németországban, Ausztriában, sőt északabbra, a régiónkon belül Lengyelországban is volt már projektünk, és építünk ezekre a jövőben is. Nyugat-Európában ugyanakkor elsősorban családon belüli partnerségben valósítunk meg fejlesztéseket, például a T-Systems Internationallel közösen.

- Mekkora most a nemzetközi projektek aránya a teljes bevételen belül?
- Most a teljes bevételünknek 3-5 százaléka jön határokon túli projektekből, de mindenképpen szeretnénk ezt pár éven belül 10 százalék környékére feltornászni.

- És a teljes cég eredményei hogyan alakulhatnak?
- A 2014-es számaink nehezen összevethetők a tavalyival, mert jelentősen átstrukturáltuk a céget, így ebből a szempontból a 2015-ös esztendő lesz mérvadó. Jövőre arra számítunk, hogy az árbevételünk és az eredményünk is emelkedhet. A forgalom reményeink szerint a következő évben 3-5 százalékkal haladja majd meg az ideit. Egy ilyen mértékű bővülés pedig már a nyereség soron is meghozná azt a trendfordulót, amit el akartunk érni.

Rékasi Tibor41 éves.  A Budapesti Külkereskedelmi Főiskolán végzett kereskedelmi és áruforgalmi szakon. Több IT-cégnél dolgozott, 2007-ben a Cisco Systems magyarországi vezetője lett, majd 2008-ban az IQSYS Zrt. vezérigazgatója. 2012 októberétől a T-Systems Magyarország vezérigazgató-helyettese, majd 2013 októberétől a társaság vezérigazgatója. Nős, tavaly októberben kislánya született. Szabadidejében szeret túrázni és horgászni.

T-Systems Magyarország
Magyarország legnagyobb infokommunikációs (ICT) cége. A két éve lezárt jelentősebb szervezeti átalakítást követően - amelynek eredményeként a T-csoport valamennyi ICT-cégét a T-Systems Magyarország alá szervezték - 2013-ban az egységesítés nyomán 120 milliárd forint fölé növelte árbevételét. Valamivel több mint 1800 embert foglalkoztat.